Megtörtént a baj, hazánk komoly európai pozíciót vesztett, de ez még csak a kezdet

Magyarország fejlett és az elitklub tagja – ez volt a legfontosabb tanulsága az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által, a Világbank legújabb, 2023-as és 2024-es adatsora alapján 2025 tavaszán frissített saját gazdasági és fejlettségi mutatója, az Oeco-Index bemutatóján. A gazdasági agytröszt értelmezése szerint

Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik: globálisan a 35., míg az Európai Unió tagállamai között a 18. helyet foglalja el.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ez utóbbival hazánk megelőzi többek között Romániát, Lengyelországot, Olaszországot, Lettországot és Szlovákiát. A 2022-es adatok alapján számított tavalyi rangsorban Magyarország a világon a 34., az EU-n belül szintén a 18. helyen állt. Az Oeco-Index alakulásában egyre inkább megfigyelhető a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatása, ami sok ország esetében a mutató csökkenéséhez vezetett.

Azonban 2017-hez képest mind az európiai, mind pedig a globális listán

hazánk visszaesett a magas fejlettségi szintről a közepesre,

ami elég aggasztó. Jellemző ugyanakkor az is, hogy amíg

2017-ben nyolc európai ország tartozott a legmagasabb fejlettségi szinthez, 2023-ra már nem volt ilyen ország a kontinensünkön.

Az, hogy Magyarország lejjebb került a '10-es évekhez képest, nem azt jelenti feltétlenül, hogy hazánk teljesítménye rosszabb lett, hanem hogy bizonyos országok nagyon gyors fejlődésen mentek keresztül, és kedvezőbb világgazdasági pozícióba kerültek – válaszolta Bendarzsevszkij Anton igazgató arra a felvetésünkre, hogy az Oeco-Index alapján 2017-hez képest már nem magasabb fejlettségű, hanem egy kategóriával lejjebb, a közepes országok közé kerültünk a 2023-as adatok alapján.

Tehát ez önmagában nem a magyar mutatók romlásáról szól, sokkal inkább arról, hogy elsősorban a kelet-ázsiai országok utolértek bennünket – fogalmazott. Elmondta, hogy ugyanerre szokott figyelmeztetni biztonságpolitikai fórumokon is; ha megvizsgáljuk a különböző globális előrejelzéseket, akkor azt láthatjuk, hogy miközben az európai országok ma még nagyon hangosak a világgazdasági porondon,

a következő évtizedekben fokozatosan vissza fognak szorulni Németország, Nagy-Britannia és Olaszország pozíciói.

India, Indonézia, Kína már így is előzött, de az európai országok kárára a kelet-ázsiai térség is erőteljesen feltör a következő időszakban. Bendarzsevszkij Anton szerint ez nem azt jelenti, hogy Németországban, vagy Nagy-Britanniában ezután sokkal rosszabb lesz az életszínvonal, hanem egyszerűen csak annyit, hogy relatív pozíciókban előzések történnek.

Pásztor Szabolcs kiemelte, nem az volt a cél az Oeco-Index megalkotásával, hogy Magyarország az első legyen, hanem hogy egy komplex összképet kínáljanak, amiben egyébként rámutatnak arra is, hogy az elmúlt években voltak olyan országok, amelyek jobban teljesítettek, és bizonyos szemszögből Magyarország is lehetett volna hatékonyabb, például az exportstruktúránk továbbra is aszimmetrikus, ezen pedig jó lenne javítani. Ugyanakkor a legfontosabb feladatunk az, hogy megtegyünk mindent Magyarország és az Európai Unió gazdasági pozíciójának megtartásáért.

Ugyanakkor Pásztor Szabolcs kutatási igazgató szerint lesznek a világgazdaságban még komoly meglepetések a közeljövőben. Példaként Nigériát hozta fel, amelyet ma még szokás szegény országként kezelni, de a következő években komoly országokat tud majd megelőzni. Ha elkényelmesedünk, visszaeshet az innovációs potenciál és a versenyképesség, nagyon erős kihívóik vannak – magyarázta.

Törcsi Péter kuratóriumi elnök szerint az európai versenyképesség visszaesésért a Németország által vezetett Európai Unió a hibás. Ezt a túlszabályozottsággal, a magas adókkal és a bürokráciával magyarázta, miközben Magyarország egy bizniszbarát országgá vált, alacsony adókkal, kedvező szabályozói környezettel, flexibilis munkaerőpiaccal, de vannak olyan európai uniós adottságok, amelyeket nem lehet leküzdeni, és amelyek nem teszik lehetővé, hogy gyorsabban fejlődjünk. Ilyen közös politika a vámok kérdése is, így Magyarországnak nincs igazi mozgástere a közelgő vámháborúval kapcsolatban.

Ugyanakkor bízhatunk abban, hogy az az új világgazdasági helyzet, ami Donald Trump hivatalba lépésével köszöntött be, valamiféle realista, reszponzív reakciót fog kiváltani az európai döntéshozókból. Törcsi Péter szerint ezért is fontos, hogy milyen tagállami vezetők fogják meghatározni a következő években az uniós politikát, mert az egyértelmű, a Trump-adminisztráció nem igazán érti, hogy mi az az Európai Unió, és Washingtonban nem is nagyon akarnak ilyesmivel foglalkozni. Ők azt nézik, ki vezeti Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Lengyelországot, Magyarországot, kik azok a politikai szereplők világszinten, akikkel meg kell egyezni, ha európaiakkal akarnak üzletelni, politizálni, kétoldalú megegyezéseket, szerződéseket megkötni.

Ugyanakkor bizonytalan világunkban vannak törvényszerűségek is. Pásztor Szabolcs szerint az egyik ilyen, hogy a centrum-periféria jelleg megmaradt, továbbra is vannak fejlett, és ezekhez képest kevésbé fejlett országok. Ez a mintázat egyértelműen kiolvasható a 2020-as években is. Ugyanakkor látványos, ahogy néhány ország versenyképessége felgyorsult, az ázsiai, az öböl-menti országok például kimondottan jól teljesítenek, mint ahogy a viszonylagos fejlettségéhez képest néhány afrikai ország is jól teljesít. Ugyanakkor egyértelműen kirajzolódnak kedvezőtlen globalizációs tendenciák, és vannak olyan országok, amelyek nem adnak ezekre jó válaszokat.

Bendarzsevszkij Anton még annyival árnyalta a képet, hogy az elmúlt években az egyik válság követte a másikat. A 2020-as években a Covid pusztított, majd az abból való kilábalást követte az orosz-ukrán háború és az azzal párhuzamos energiaválság. A piacoknak teljesen át kell értékelniük hosszú távú működésüket, költségeiket, kiadásaikat, és várhatóan a 2025-ös év is hasonló logika mentén fog eltelni, bár azt még senki nem tudja, mit hoz a kereskedelmi háborúval súlyosbított 2025-ös esztendő. Az elmúlt 4-5 év dinamikája alapján kijelenthető, hogy a konfliktusok, a válságok száma növekszik, és ez várhatóan rövid távon is megváltoztatja a globális gazdaságot – hangsúlyozta.

Ilyen volt hazánk számára 2023

Az Oeconomus szerint Magyarországot sok kihívás érte az utóbbi években, ennek ellenére sikerült megőrizni a pozícióját: hazánk továbbra is a magas fejlettségű országok közé tartozik és a régióban betöltött pozíciói is erősek.

Az uniós pénzek késlekedése, illetve részbeni befagyasztása tovább nehezítette a fiskális mozgásteret.
Bár folytak tárgyalások a helyreállítási alap és a kohéziós források lehívásáról, csak korlátozott összegekhez fért hozzá Magyarország. A kormány kénytelen volt megszorításokat eszközölni, csökkenteni beruházások értékét és több ágazatot megterhelni. Sajnálatos, hogy politikai feszültségek miatt az EU-s pénzek kifizetése akadozik.

Inflációs hatások. Az év első felében még magasan járt az infláció, de az MNB szigorú monetáris politikája segített letörni az inflációt, amely év végére 6–7 százalék környékére mérséklődött.
A magas infláció, a szigorú kamatkörnyezet, valamint az elmaradó uniós források miatt a lakossági fogyasztás és a beruházások is jelentősen visszaestek. A kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal zuhant, a beruházások volumene is erősen csökkent.
Az ipari termelés, az építőipar és a szolgáltatások teljesítménye is visszaesett, csak a mezőgazdaság tudott kiugró növekedést mutatni egy kedvező évjáratnak köszönhetően.

Mindezek mellett – vagy inkább ellenére – is figyelemreméltó Magyarország globális és regionális pozícióinak a megőrzése. Továbbá mindez arról is sokat elmond, hogy az említett problémák nem csak hazánkat sújtották, hanem a világ nagy részében jelentkeztek.

Mi az az Oeco-Index?

Egy olyan komplex mutató, amely igyekszik a legfontosabb, rendszeresen publikált gazdasági és társadalmi fejlettséget bemutató jelzőszámokat egyetlen indexbe sűríteni. Ennek segítségével lehetővé válik az országok közötti összehasonlítás, és
a mutató időbeli alakulásának vizsgálata is. A mutató legnagyobb hozzáadott értéke, hogy átfogóbb képet adhat az egyes nemzetgazdaságok fejlettségéről.

Az Oeco-Index 25, a Világbank által rendszeresen publikált gazdasági, társadalmi és a politikai rendszert bemutató részmutatót foglal magába. A végső indexnél 50 százalékos súlyt kaptak a gazdasági mutatók, 40 százalékosat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción alapuló politikai mutatók 10 százalékosat.

A Világbank nyilvánosan elérhető adatbázisában az adatok minimum kétéves késéssel jelennek meg, illetve bizonyos országok esetében évekre visszamenően teljes egészében hiányoznak. Az Oeco-index 2025-ös kiadásában döntő többségben 2023-as adatokkal dolgoztak, más, ritkább esetekben azonban csak a legutolsó elérhető adat jöhetett szóba.