Akár 130 ezer forintos adójóváírást is igénybe vehetnek a nyugdíjbiztosítást kötők, amelyhez évente legalább 650 ezer forintot kell félretenniük, hiszen az éves befizetés 20 százalékának megfelelő összeget tesz hozzá a megtakarításokhoz az állam. A Portfolio elemzésében azt vette végig, hogy a két eltérő rendszerű nyugdíjbiztosítás (az ún. unit-linked, amely befektetési egységhez kötött, vagy a klasszikus biztosítási termékek, amikor minimális garantált hozamot kínálnak a pénzintézetek) közül melyik az, amelyik jobban megéri.

A jelenlegi hozamkörnyezetben nem éppen rentábilis vegyes életbiztosításba fektetni, hiszen az alacsony kockázatú eszközök hozamát általában teljes egészében felemésztik a termék költségei - írja a portál, amely szerint viszont vannak olyan unit-linked termékek, amelyeknél a kockázat ugyan jóval nagyobb, de az abszolút hozamú vagy vegyes alapokkal 4-10 százalék körüli hozam realizálható egy év alatt, míg kockázatosabb részvényalappal akár 20 százalék fölé is kúszhat a nyereség.

Kapcsolódó

A gond az, hogy a Teljes Költségmutatók viszonylag magasak: 20 éves időtávon több olyan termék is van, amely évi 3 százalék fölötti költséggel működik, a TKM viszont tartalmazza az alapok által felszámolt vagyonkezelési költséget is, amelyekkel a fenti hozamok már nettósítva vannak. Itt viszont jön a kockázatosabb eszközök hátránya, mivel azok eleve drágábbak is, vagyis a költségek is magasabbak lesznek.

A tényezők pedig együttesen felemészthetik teljesen vagy részben a 130 ezer forintnyi állami ingyen pénzt, amit a jövő nyugdíjasai kaphatnak.