Magyarországon a nyugdíjakat minden évben emelik az inflációval azonos mértékben, vagyis a juttatások vásárlóereje elméletileg nem csökken. Viszont a nyugdíjasok társadalmi helyzetét ez nem igazítja ki, míg a korábban itthon is használt svájci indexálás a bruttó átlagbérek változását is figyelembe veszi. Ennek előnye, hogy ha a fizetések nagyobb mértékben nőnek, akkor nem nő a társadalmi távolság az aktív és a nyugállományú lakosság között.

Mint arra a 24.hu rámutat: nemcsak hogy mélypontra, de most először az EU-s átlag alá is esett az a jelzőszám, amely azt méri, hogy az átlagnyugdíj hány százalékát teszi ki az átlagos bruttó bérnek. Ez a helyettesítési ráta 2020 elejére 53 százalékra zuhant, vagyis az átlagos nyugdíj alig több, mint a bruttó átlagbér fele. Még az sem javít sokat az idősek helyzetén, hogy a bruttó fizetésekből még adózni kell, míg a nyugdíj nettó juttatás. 

Kapcsolódó

Az elmúlt pár évben a nagy munkaerőhiány miatt a fizetések jelentősen nőttek - legalábbis az átlágos keresetek esetében -, miközben az infláció moderált maradt (az előző években 2 százalék körül vagy alatt mozgott). 2021-ben az infláció jelentősen emelkedett, 5,3 százalék volt augusztusban. A Portfolio.hu szerint hogy most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövető indexálás működése.

Idén azonban valószínűleg kissé emelkedik ez a helyettesítési ráta: részben azért, mert idén egy pluszheti nyugdíjat kaptak a nyugdíjasok, valamint év közben kétszer is kiigazítják a járandóságokat az infláció megugrása miatt, és még novemberben nyugdíjprémium is jöhet.

Ráadásul van olyan eleme a nyugdíjaknak, amelyeket nem korrigálnak az inflációval: a nyugdíjminimum összege például 2008 óta változatlanul 28 500 forint. Most emiatt egy szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontjuk szerint ez nem elegendő a megélhetéshez.