A jelentés alapjául szolgáló felmérés 21 országban több mint 10 ezer ember megkérdezésével vizsgálta a fogyasztói fizetések alakulását. Számos európai országban a gazdaság fellendülése mellett a növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan az általános fogyasztói bizalom csökken, a vásárlóerő gyengül, a kifizetések pedig akadoznak.

A válaszadók jelentős hányada (összesen 26 százalékuk) mondta azt, hogy a számlák kifizetése után nem maradt pénzük, míg egyes országokban (úgymint Észtország, Görögország és Magyarország) a válaszadók jóval több mint 40 százaléka jelezte, hogy nincs elegendő pénzük a méltányos élethez.

A felmérésben résztvevő magyarok többsége fontosnak tarja számlái határidőre történő megfizetését, ugyanakkor 72 százalékuk maradt el ennek betartásával az elmúlt 2-3 évben. Szűkös időkben a számlák kifizetésének sorrendjét az európai átlagnak megfelelően rangsorolják a magyarok. Látható eltérés csak a pénzügyi szolgáltatások teljesítésében tapasztalható, ahol a magyar válaszadók jelentősen hátrébb sorolják hiteltermékeik törlesztését, mint az európai átlag. Az anyagi nehézségek legfőbb okának a magyar válaszadók a munkanélküliségen túl az energia és az üzemanyag árát jelölték meg, ami egybeesik az EU átlagával.

A német nyelvterületeken és a skandináv országokban élők könnyebben képesek elkerülni a súlyos tartozásokat és jóval fényesebben látják saját gazdasági helyzetüket, mint a kontinens más területein élők. Eközben a kontinens keleti és déli részén élők sokkal nagyobb pénzügyi bizonytalanságban érzik magukat, mint bármikor korábban, mivel a hitelek visszafizetésével küzdenek.

Olyan országokban, mint Görögország és Portugália, a foglalkoztatottakat sújtó szüntelen megszorítások történelmi mélységekbe repítették a fogyasztói bizalmat. Ezek a változások kedvezőtlen hatással lehetnek Európa hosszú távú gazdasági fellendülésére, mutatott rá a felmérés.