Hullámvasúton van a magyar államadósság - ezt tükrözik az államadósság heti adatai is - de az MNB most publikált részletesebb mutatója. Az adósság évek óta ciklikusan mozog: a kormány decemberre lenyomja mutatót, év közben pedig tartalékol a lejáratokra.

Ez zajlik az idén is: tavaly utolsó negyedére 76,9 százalékra nyomták le az adósságot, az első negyedévben már 77,6 százalékra emelkedett a féléves adat szerint pedig a bruttó államadósság 25 881,3 milliárd forintra emelkedett ami a GDP 79,6 százaléka.

Az adósságot a második negyedévben a nettó adósságfelvétel 397 milliárd forinttal, míg a forint árfolyamváltozása 508 milliárd forinttal növelte. Az adósságfelvételből 195 milliárd forintot tett ki a Budapest Bank Zrt. állami megvásárláshoz szükséges MFB-hitel - olvasható a jegybank közleményében.

Megtört viszont a nettó államadósság évek óta tartó emelkedése: immár negyedik negyedévben csökkent a mutató, így az második negyedév végén a GDP 71,2 százalékára csökkent az előző negyedéves 72,6 százalékról. A nettó államadósság-mutató egy éve ért a csúcsra, akkor a GDP 74,4 százalékán állt.

Kép:

Idén a második negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 46 milliárd forint volt. Eszköz oldalon a Budapest Bank megvásárlása következtében jelentős mértékben nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány. Számottevően növekedtek a központi kormányzat EU-al szembeni egyéb követelései is - ez utóbbi a Brüsszel által elállított átutalások miatt alakult ki. Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartások esetében mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás. A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-kibocsátás történt, amit az előző negyedévhez hasonló, nagyarányú külföldi devizakötvény-visszavásárlás részben ellensúlyozott.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt a második negyedévben.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,7 százaléka (2502 milliárd forint) volt. 2015 második negyedévében a háztartások megtakarításai - nettó finanszírozási képessége - (571 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,0 százalékát tette ki. A pénzügyi helyzetét javította a devizahitelek forintosítása kacsán csökkenő hitelállomány. Az ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány tovább csökkent, illetve növekedett a hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszköze a bankok visszakapott járandóságnak köszönhetően-