Az antibiotikus kezelésekre 80-90 százalékban az alapellátás és a járóbeteg-ellátás kerül sor, elsősorban a légúti fertőzések kezelésénél nagy jelentőségű a háziorvosok felírási gyakorlata - összegzi egy friss vizsgálat megállapításait az Országos Epidemiológiai Központ (OEK).

A 6500 háziorvos (közülük 403-an töltötték ki a kérdőívet) bevonásával elkészült felmérés szerint az antibiotikus kezelések kevesebb, mint a felében (48 százalék) támasztotta alá laboratóriumi eredmény az antibiotikum felírásának szükségességét. Míg a 40 év alatti orvosok 12 százaléka, az ennél idősebbek több mint negyede fertőző betegség gyanúja esetén már felírja az antibiotikumot

Protokoll az antibiotikum alkalmazásához a praxisok 57 százalékában állt rendelkezésre. Az antibiotikum szedésének módjáról, a nem megfelelő alkalmazás lehetséges következményeiről a válaszolók 97 százaléka tájékoztatja a betegeket.

Az első antibiotikum felírása jellemzően (mindig 14 százalék, gyakran 78 százalék) empirikusan, azaz tapasztalati módon történt.  Az orvosok 30 százaléka mindig célzottan, 15 százaléka gyakran célzottan írja fel az antibiotikumot, 2 százalékuk azonban soha nem célzottan indikálja.

Egy adott antibiotikum felírásakor figyelembe vett tényezők gyakorisága a következő: a válaszadók 95 százaléka a bevált gyakorlat alapján, 85 százaléka módszertani útmutatók alapján dönt, 65 százaléka irodalmi ajánlásokat is követ, 49 százaléknál a gyógyszer ára is szerepet játszik.

A legfrissebb szakmai információkat az antibiotikumokkal kapcsolatban részben kollégáktól, részben szakmai konferenciákon  (77-77 százalék) szerezték be a válaszadók.