Kiszáradhatnak a patakok, elapadhat az Ilona vízesés, és akár a Szent Anna tó is megszűnhet a Mátrában. Ezt vetíti előre hosszabb távon egy tanulmány, amely a Mátra és a Bükk turizmusának lehetséges jövőjét elemezte a klímaváltozás tükrében, amelyet a Népszava idéz. A vészjósló előrejelzés annak fényében különösen érdekes, hogy a napokban derült ki: a Kékestető fejlesztési tervei között szerepel egy új hóágyúzási rendszer üzembeállítása.

Ez az eddigiekhez képest hosszabb ideig és hosszabb távon biztosítaná a havas lejtőket. Ez turisztikai szempontból talán kecsegtető, ám a természetvédők megkongatták a vészharangot a Natura 2000-es területek védelmében. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán azt írta: elege van abból, hogy az európai jelentőségű védett területeket a magyar kormány építési teleknek tekinti.

Kapcsolódó

Elfogadhatatlannak tartja, hogy évente 3-5 hónapos, mesterséges hóval felturbózott síszezonról, kabinos felvonókról álmodoznak a kormánypárti vállalkozók a Kékesen egy olyan egyedi adottságú védett területen, ahol jelenleg legfeljebb évi három héten keresztül van hóborítás.

– Több évtizedes szakmai tapasztalat mondatja velem, hogy a választások előtti évben mindig bedobnak a köztudatba egy-egy átfogó fejlesztési ötletet a Mátrára, amiből aztán rendszerint nem lesz semmi – mondta a napilapnak Szuromi László, a Bükki Nemzeti Park mátrai tájvédelmi körzetének nyugalmazott vezetője, jelenleg a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred részönkormányzatának képviselője.

Szuromi szerint Kékestetőn már a déli pálya hóágyúzása is szembement a természetvédelmi szempontokkal, ám végül elkészült egy hatástanulmány, ami szerint a déli oldal hóágyúzása nem veszélyes a környezetre, mert nincsenek olyan védett növények, amiket fokozottan kellene óvni. Ugyanez a tanulmány azonban kimondta, hogy az északi sípályán természetvédelmi szempontok miatt egyáltalán nem lehet hóágyúzni.