A Bloomberg szerint a magyar jegybank, amely egyébként hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, minden alkalommal közbelép, amikor a forint euróval szemben árfolyama a 310-es szintig erősödik- írja a Portfolio.

A magyar alapkamat további csökkentése azt jelentené, hogy Magyarország csatlakozik a jegybankok széles köréhez, akik jelenleg is részt vesznek a devizaháborúban, vélekedett a hírügynökségnek Piotr Matys, a Rabobank International londoni stratégája. Egy monetáris lazítás viszont nem fogja megállítani azt, hogy a forint a 300-as szint alá erősödjön az euró ellenében, mivel a befektetők a magasabb hozammal kecsegtető befektetéseket keresik.

Az MNB legutóbbi kommunikációjával olyan feltörekvő piaci országokhoz csatlakozott, mint például Kína vagy Csehország, amelyek gyengítik saját fizetőeszközüket az export támogatása érdekében. A hírügynökség kérdéseivel megkereste az MNB-t, ahonnan azt az írásbeli választ adták, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja és az árfolyamnak csak közvetett hatása van a jegybank politikájára. Hogy az MNB-nek és a gazdaságpolitikának egyebek mellett miért lenne kellemetlen az erős forint, arról itt írtunk hosszabban.

De nincs könnyű dolga annak, aki most a forintot akarná gyengíteni. A forint bizonyos tekintetben menedéknek számít a globális piaci felfordulásban. Az erős folyó fizetési mérleg többlete, a felminősítési várakozások és az EU-források beáramlása ugyanis mind a forintot erősítő tényezők.

Ezen kívül fontos külföldi tényező, hogy az eurózónában megjelenő alacsony, néhol negatív kamatok miatt a magyar eszközök vonzóak, ez pedig szintén felértékelődő hatást vált ki a forint esetében. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza egyenesen úgy fogalmazott a hírügynökségnek: a magyar jegybank implicit célja, hogy a 310-es szint felett tartsa a forint-euró árfolyamát, de ezt az árfolyamküszöböt persze nem mondja ki.