A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Sajtóháború Magyarországon címmel közölt cikket. Stephan Löwenstein kiemelte: minden vállalkozásnak joga van a jövedelmező üzletágak felszámolásához, de ha a legjelentősebb ellenzéki lapról van szó az egyébként is a kormány által uralt médiaszerkezetben, akkor "demokratikus felelősséget" is visel. Minden "politikai csapásra" utal, amelynek "értelmi szerzőjeként" Orbán Viktort tartják számon. A kormány "minden lehetséges eszközzel igyekszik kiszárítani az ellenzéki médiumokat", és a Fidesz felé hajló médiaszerkezet felépítésén dolgozik. Azonban vitathatatlan, hogy 2010 előtt a legtöbb baloldali és liberális lap is pártokhoz húzott, és a Népszabadságban a szocialista kormányok idején sok állami hirdetést jelentettek meg.

Nem nézheti Európa tétlenül

Kapcsolódó

A Handelsblatt című üzleti lap cikkében kiemelte: a Népszabadság ügye megmutatja, miként "likvidálja a magyar kormányfő a sajtószabadságot". A döntést gazdasági okokkal indokolják, "valójában az egyébként is meggyötört médiapiac politikai ellenőrzésének végérvényes megszerzéséről van szó" - írja Hans-Peter Siebenhaar. A szerző úgy véli: Európa nem nézheti tétlenül a kritikus médiumok likvidálását.

"Aggasztó", hogy egyes német politikusok még mindig nem akarják tudomásul venni a magyarországi "szomorú valóságot". Horst Seehofer bajor miniszterelnök Orbán Viktorral október 17-re tervezett találkozójával Angela Merkelt akarja "fúrni", és "sajnos nem veszi észre, hogy magatartásával nemcsak Bajorország megítélésének árthat, hanem a tekintélyelvű demokrácia ellen és a sajtószabadságért küzdő magyarországi erőknek is".

Orbánt nem érdekli

A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió Stephan Ozsváth beszámolóját közölte. A tudósító kiemelte: noha a kvótareferendum "elbukott" és Orbán "vereséget szenvedett", ez nem érdekli őt, "győztesként ünnepeltette magát" és az alaptörvényben akarja rögzíteni az "állítólagos választói akaratot". Orbán a legutóbbi rádióinterjújában kiemelte, hogy csak az dönthet csoportok vagy emberek betelepítéséről, akit az Országgyűlés erre felhatalmaz. Az "EU-bizottság is mindig ezt hangsúlyozza: a menedékjogi kérelmekről végeredményben a tagállami hatóságok döntenek" - tette hozzá.

A horvátok is élesen kritizálták a Népszabadság bezárását

Éles bírálatot fogalmazott meg a Népszabadság kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban a Jutarnji List című horvát liberális napilap véleménycikkében. A kiadás beszüntetése nem jelenti a demokrácia alkonyát, de az okok, amelyek oda vezettek, igen című írásban kiemelik, hogy Orbán Viktornak nem sikerült mindent elérnie, amit tervezett, azóta, hogy 2010-ben újra hatalomra került, ugyanakkor "sikeresen építette fel saját politikai márkáját, különösen a régióban".

A Baltikumtól az Adriáig terjed az "Orbán-kultusz", az emberek dicsőítik és vágyják az "illiberális demokráciát" - tette hozzá. A szerző mindazonáltal azon meggyőződésének adott hangot, hogy az "Orbánizmus az egyoldalú gondolkodás útja, megfélemlítése és szankcionálása a másképp gondolkodóknak, hasonló ahhoz a rezsimhez, amelytől a horvát állampolgárok háborúban vívták ki a függetlenségüket".

A magyarok visszagondolhatnak a gulyásszocializmusra

A Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap jegyzetében azt írja: az Orbán-rendszer korrupcióját feltáró Népszabadság bezárása, amely mögött a cikkíró szerint valószínűleg a kormány áll, egyelőre utolsó lépése annak a folyamatnak, amelyben Orbán Viktor és pártja megerősítik hatalmukat. A mai magyar társadalom a cseheket és a szlovákokat az 1969 utáni normalizációra emlékeztetheti, amikor az emberek az állami hivatalok beavatkozásaitól tartva bezárkóztak önmagukba és nem voltak aktívak a közéletben - állítja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.

Ehl szerint a magyarok ugyanakkor visszagondolhatnak a gulyásszocializmusra, amikor a hallgatásukat a keleti blokk legmagasabb életszínvonalával jutalmazta a rendszer. A jelenlegi "normalizáció" valószínűleg hosszú lefutású lesz, elsősorban mert Orbán ellenzéke gyenge és képtelen megfelelő alternatívát megfogalmazni.

Az újság eltűnésével a magyar bezárkózottság a haveli 'rossz időkre' változhat, a társadalomnak a politika, s ezzel a saját önmegbecsülése iránti teljes rezignáltságára

- zárul a cikk.