A politikus újságírók előtt kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját - amelyre az MSZP és a Jobbik is jelezte igényét - a szocialisták kapták, csakúgy, mint a költségvetési bizottságét. A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról szólva közölte, a vita az ellenzéki pártok között volt. Ismertetése szerint hat bizottságot ajánlottak fel, hogy abból ötnek lehet ellenzéki elnöke. Mint mondta, megvárták, amíg a vita véget ért, de alapvetően arra kérte őket, állítsák sorrendbe, hogy melyik testület vezetését szeretnék.

A Jobbik is két testületet vezethet majd, a kulturális, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Utóbbi eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azonban ezt is felvették az állandó bizottságok közé - tájékoztatott a kormánypárt képviselője, hozzátéve, hogy ez a testület lesz illetékes munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is.

A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz.

A többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt - közölte Rogán Antal. Így fideszes vagy KDNP-s elnöke lesz a törvényalkotási, a mentelmi, az igazságügyi, a külügyi, az európai ügyi, a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának, továbbá a gazdasági, a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti testületnek.

Így alakult ki a 15 állandó bizottság, amely öttel kevesebb, mint az elmúlt ciklusban. Tájékoztatása szerint a parlamenti frakciót alakító pártok között megegyezés született a bizottsági alelnökök számáról és a testületek létszámáról is. "A kormánypártok mértéktartóan és gálánsan jártak el. Az ellenzéki frakciók jóval a létszámarányukon felül részesülnek a bizottsági helyekből és a bizottsági tisztségekből" - fogalmazott.