2023 első negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével 1131 millió euró volt, a negyedéves GDP 2,5 százaléka.

 

  • A finanszírozási igény kiigazítás nélküli értéke 349 millió euró.
  • A folyó fizetési mérleg egyenlege a szezonális hatásoktól megtisztítva 1501 millió euró, a kiigazítás nélkül 774 millió euró hiányt mutatott

– közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve

érdemben, 835 millió euróra csökkent az áruk egyenlegének hiánya az egy évvel ezelőtti 2769 millió euró deficithez képest.

Egyre jobban áll az ország szénája, felpörögtek a külföldi megrendelések

Intenzív bővülést jelez az áprilisi beszerzésimenedzser-index a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) legfrissebb havi felmérése alapján. A felmérésben vizsgált részindexek közül bár nem mindegyik mutat bővülést, az indexek mind emelkedtek áprilisban. Bővebben>>>

Mitől javult az áruegyenleg?

 

  • Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez.
  • Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódó helyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1623 millió euróról 2079 millió euróra emelkedett.

 

A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mind az elsődleges jövedelmek, mind a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett.

Nőtt a külső adósság

 

  • A bruttó külső adósság 118,96 milliárd euróra nőtt (a GDP 69,2 százaléka) az egy évvel ezelőtti 98 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 161,4 milliárd euróra az egyévvel korábbi 137,4 milliárdról.
  • A nettó külső adósság 26,97 milliárd euróra, a GDP 15,7 százalékára nőtt az egy évvel ezelőtti 18,6 milliárdról (a GDP 8,4 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 34,5 milliárdra a tavalyi első negyedévben mutatott 26,4 milliárdról.

 

Tavaly összesen 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,1 százalékra az előző évi 4,1 százalékról, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt.

A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,5 százalékáról a GDP 6,1 százalékára.

Jelentősen romlott a cserearány

 

  • Az orosz-ukrán háború miatt tavaly a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlott a cserearány, ami érdemben rontotta a külső egyensúlyt.
  • Másfelől a külső kereslet is bizonytalanabbá vált a főbb exportpiacainkon a vásárlóerő romlása miatt, azonban az akut energiaválság nem következett be.
  • Az idegenforgalom határozott helyreállása ugyanakkor javította a szolgáltatások egyenlegét.

 

Mi várható a következő években?

A következő években az MBH makrogazdasági elemzése szerint ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege: döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozóárak miatt, aminek hatására a cserearányjavulás önmagában 8,5-9 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt, a visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergiatermelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet.

Az áruforgalom, valamint az idegenforgalom további fokozatos helyreállása szintén hozzájárulhat a külső egyensúly javulásához, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet.

A tőkemérleg pedig az uniós források várható lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése.

Mekkora fizetési hiányra számíthatunk idén?

Idén 4-4,3, jövőre 2-2,5 milliárd euró hiányra számítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a javulás akár ennél nagyobb mértékű is lehet, míg a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg.

Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,1 százalékára mérséklődhet, a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény pedig az egyensúlyi szint közelébe csökkenthet,

azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség többlete, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.

A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.