A KT az MTI-hez eljuttatott véleményében tájékoztatott arról, hogy a hétfői ülésén áttekintette a 2014. évi költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait, azok hátterét. A tanács megítélése szerint a bevételi oldalon - a kedvező makrogazdasági folyamatok és az adórendszer stabilizálódása következtében - összességében nem látszanak jelentős kockázatok, a kiadási oldalon pedig érvényesülnek a kormányzat korábban meghozott - például a nyugdíjrendszert, a gyógyszerkiadásokat érintő - strukturális intézkedései.

A hiánycél tartásának feltétele, hogy a kormány a második félévben is erős kontrollt gyakoroljon a költségvetési kiadások felett, azok növekedése összességében ne lépje túl az Országvédelmi Alapban lévő tartalékot - olvasható a KT véleményében.

A GDP-arányos államadósság alaptörvényben előírt csökkenésénél a Költségvetési Tanács kockázatot lát, mivel a költségvetés jelentős új kiadási tételeit - köztük az eredeti előirányzatokban még nem szereplő állami részesedésvásárlásokat - az uniós hiány számításakor nem veszik figyelembe, a pénzforgalmi hiányt - és ezen keresztül az államadósságot - azonban növelik.

Ezeknek a kiadási tételeknek az eredeti előirányzatot meghaladó teljesítését az Országvédelmi Alap fel nem használásával, vagy más folyó kiadások visszafogásával, a kincstári számlaállomány szükséges mértékű csökkentésével, esetleg bevételek növelésével ellentételezni szükséges, mivel az államadósság csökkentésének egyéb lehetőségei (így például a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap befizetései) lényegében kimerültek - áll a KT véleményében.

A tanács szerint a 2013. évi és a 2014 I. félévi államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján változatlanul szükséges, hogy a kormány megvizsgálja, a stabilitási törvénynek az államadósság csökkentési ütemére vonatkozó, 2015-ben hatályba lépő módosítása milyen hatást gyakorol majd a későbbi évek gazdasági növekedésére és költségvetésére.

Az államadósság-szabály érvényesülésével kapcsolatban a KT úgy véli: a 2014. évi költségvetési törvény módosításában szereplő részesedés-vásárlások fedezetét megteremtő pótlólagos kiadások a pénzforgalmi hiánnyal együtt a bruttó államadósságot is közvetlenül megnövelik.

A tervezett többletkiadások mértéke miatt az államadósság-ráta várhatóan igen csekély mértékben csökkenhet, növekvő teljesülési kockázatokkal.

Az adósságcsökkenés teljesülését makrogazdasági oldalról támogatják például egyes "adóalapok", így a fogyasztás kedvező alakulása, míg az infláció vártnál alacsonyabb mértéke ezzel ellentétes irányba hat. Ezt is figyelembe véve szükség van a költségvetési kiadások féken tartására, az Országvédelmi Alap fel nem használására, a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állományának csökkentésére, esetleg a bevételek növelésére.

A KT egyúttal leszögezi: támogatja a kormánynak az adósságállomány szerkezete átalakítását célzó törekvéseit, a devizaadósság arányának visszaszorításával ugyanis mérsékelhető az ország pénzügyi sérülékenysége.