A piaci várakozásnál mérsékeltebb ütemű áremelkedés három fő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt csökkent az élelmiszerek inflációja, amelyet elsősorban a zöldségek, valamint a kávé áresése vezérelt. Emellett a KSH felmérése szerint az üzemanyagok ára is csökkent augusztusban. A dohánytermékeknél pedig alacsonyabbnak bizonyult a júliusi jövedékiadó-emelés áthúzódó hatása - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

A forint augusztusi gyengülése nem látszódik a fogyasztói árak alakulásában, a tartós fogyasztási cikkek ára az előző hónaphoz képest minimális csökkenést mutat. A szolgáltatások áremelkedése folytatódott, éves összevetésben továbbra is 2,8 százalékos a termékkör inflációs mutatója. Ezen belül két számjegyű drágulást mutatott ki a KSH a lakbér és a lakásjavítás, -karbantartás soron. Az infláció csökkenése mögött főleg szezonális és egyedi hatások húzódnak meg, ezért az éves bázisú maginflációs mutató változatlanul 3,7 százalékon áll.

Kapcsolódó

Az elemző szerint a monetáris politika szempontjából a mai adatok kifejezetten megnyugtatóak, hiszen alátámasztják a jegybank arra vonatkozó várakozását, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára áll 2019 második fél évében. Mivel az inflációs trend nem indokol változást a monetáris politikában, a fókusz most áthelyeződik a nagy jegybankok (ECB, Fed) soron következő döntéseire, ami hosszabb távon akár befolyásolhatja az MNB nézeteit is.

Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a monetáris tanács (MT) kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az ECB legutóbbi bejelentései is - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Várakozása szerint az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban pedig megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így éves átlagban 3,4 százalék lehet az infláció a tavalyi 2,8 százalék után.

Kettősség látszik: a belső kereslet felfelé hajtja az inflációt, míg az importált termékeknél alacsonyabb árnyomás látható - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint az egyik legfontosabb kérdés inflációs szempontból, hogy az elmúlt hetekben beérkező termésadatok alapján a nyers élelmiszerek ára hogyan alakul és ez mennyire épül majd be a feldolgozott élelmiszerek árába. Szintén kérdés, hogy a szolgáltatások iránti kereslet hoz-e áremelkedést. Várakozása alapján októberben érkezhet a mélypont, ekkor 3 százalék körül lehet az infláció, novemberre-decemberre gyorsulás várható és így az év végén 3,8 százalék körül alakulhat a mutató. A mostani kilátások alapján az idei éves átlagos infláció pedig 3,4 százalékos lehet.