A közfoglalkoztatotti mutató, azaz a munkavállalási korú lakossághoz képest a közfoglalkoztatottak aránya 2017-ben még 2,74 százalék volt országosan, ám 2019 első négy hónapját nézve már csak 1,71 százalék, mivel a két évvel ezelőtti 179 ezer közmunkásból már csak 111 ezer maradt.

A Policy Agenda kutatói megnézték a közfoglalkoztatással leginkább érintett településeket - ahol a közmunka csúcsidőszakában a közfoglalkozatási mutatója elérte az 5 százalékot és úgy találta, hogy e helyeken a közfoglalkoztatás csökkentése kisebb volt, mint az országos átlag.

Kapcsolódó

Azt is megvizsgálták, mennyire igaz az az ellenzéki narratíva, miszerint a kormánypártok támogatottsága éppen azért nagyobb a közmunkával érintett településeken, mint máshol, mert ezen eszközön keresztül befolyásolják a választókat. A jelek szerint nem túl erős ez az összefüggés. A kutatók szerint tehát az adatok - kellő óvatossággal - azt mutatják, hogy ha nem is lineárisan, de van összefüggés a közfoglalkoztatás alakítása és a kormánypártok támogatottsága között. Ahol a Fidesz-KDNP veszített szavazati arányban ott nagyobb volt a közfoglalkoztatás csökkenése, mint a többi településen. Az is igaz, ha valahol nagyon erősen, legalább felére csökkent a közfoglalkoztatás aránya, ott kisebb volt a kormánypártok támogatottságának növekedése.

Azt a meghatározást pedig kellő óvatossággal kell kezelni, hogy valaki a közfoglalkoztatást egyszerűen egy szavazatvásárlási intézménynek tekintse. Amennyiben ez igaz lenne, akkor jelentősen zuhannia kellene a kormánypárti támogatottságnak ott, ahol radikálisan kivonják a közfoglalkoztatási pénzeket a rendszerből. Ez azonban nem történt meg. Inkább arról van szó, ha a közfoglalkoztatást kivonják a község életéből, vagy jelentősen csökkentik annak mértékét, akkor az ott élőkben megnőhet a magukra hagyatottság érzése.