Amikor a kutatócég március 2-án megkérdezte az embereket, hogy az ország képes lesz-e kezelni a járványhelyzetet, a válaszadók egyharmada - ami a felnőtt lakosságra vetítve mindegy két és fél millió ember - úgy gondolta, hogy nem fog menni. A megkérdezettek közel fele szerint járványt csak részben tudjuk kezelni, és mindössze egyötöd volt optimista ebben a kérdésben.

Április elején, immár egy havi információ birtokában 56 százalék állította, hogy csak részben sikerült felkészülni, harmaduk pedig továbbra is azt állította, hogy egyáltalán nem voltak sikeresek a járványügyi intézkedések.

Kapcsolódó

A járvány kezdetén még egyes orvosok körében is volt olyan vélemény, hogy a Covid-19-es vírus nem is annyira veszélyes, mint amilyennek a média és a politikusok beállítják. Hogy ez a vélemény nem volt idegen a közvélekedéstől, az is mutatja, hogy a válaszadók közel egyharmada egyetértett vele.

Oltások, tesztek

A lakosságot az első perctől kezdve foglalkoztatta, hogy hogyan lehet a fertőzöttséget megállapítani, lesz-e hatékony oltóanyag a vírus ellen - derül ki a Pulzus kutatásából.

Március végére már közismert volt, hogy a kínai gyorstesztek meglehetősen megbízhatatlannak bizonyultak. Ekkor egy megbízható gyorstesztet jelentett be egy amerikai laboratórium. A lakosság pesszimista volt azzal kapcsolatban, hogy mikor jutnak el ezek a tesztek hozzánk. Április elején már egyre több magánlaboratórium ajánlott megbízható tesztet, az úgynevezett PCR vizsgálatot. Ezt a megkérdezettek majdnem fele használta volna, ha lett volna rá (anyagi) lehetősége. Csupán 38 százalék válaszolt úgy, hogy nem fizetne azért, hogy teszteljék.

Május elején még sokan, a megkérdezettek több mint egyharmada bízott abban, hogy szeptemberre elkészülhet az oltóanyag. A vakcina magyarországi előállításának sikerességével kapcsolatban csak a lakosság kevesebb mint fele volt bizakodó. Relatíve sokan, a lakosságra vetítve 1,4 millióan vállalták volna, hogy önkéntesen részt vesznek a vakcina kidolgozásához szükséges emberkísérletekben.

Óvintézkedések

A már unalomig ismételt óvintézkedések fontosságával a válaszadók nagy többsége egyetértett. Érdekes ugyanakkor, hogy amikor márciusban a hivatalos kommunikáció még igyekezett lebeszélni az embereket a maszkviselésről, és például a fertőtlenítők ára is az egekbe szökött, akkor még csak az emberek negyede nyilatkozott úgy, hogy beszerezte a szükséges eszközöket.

Jól tippeltek a magyarok

A járvánnyal kapcsolatos információk úgy tűnik eljutottak a magyarokhoz és aránylag jól tippeltek az első hullám lecsengésével kapcsolatban. Májusban, amikor már érzékelhető volt a megbetegedések számának csökkenése, a tudósok részéről egyre többször került szóba a médiában a második hullám várható bekövetkezése. A megkérdezettek közel fele egyetértett azzal, hogy ez be fog következni.

Hasonló realitásérzékről tettek tanúbizonyságot az emberek, amikor a korlátozások miatt érzékelhetően tisztább levegő fenntarthatóságában  inkább kételkedtek (88 százalék), mint bíztak (10 százalék).

A Pesti úti idősek otthonával kapcsoltban az emberek 45 százaléka a kormányt, 21 százaléka pedig Budapestet tette felelőssé, 34 százalékuk pedig mindkettőjüket. Többségük pedig úgy vélte, hogy a magyar időotthonokban csak részben tartják be a járványügyi előírásokat.

Az emberek 68 százalékának nem tetszett, hogy a kormány kihúzta az 500 ezer forint egyszeri juttatást kapók listájáról a gyógyszerészeket, a szociális lakásotthonokban dolgozó nevelőket és a gyerekfelügyelőket.