Az elmúlt hónapokban a kormányok világszerte tetemes költségvetési költekezéssel reagáltak a koronavírus-válságra, ami alól a magyar kormány sem kivétel, ám hazai költségvetési hiányt csak részben magyarázzák a válság miatti adókiesések és a védekezés költségei - írja a Népszava. Az előbbit 1200 milliárd forintra teszik a Kopint-Tárki Zrt. gazdaságkutató intézet kutatói.

Az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7-9 százalékát - mondta Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója. Az egészségügyi védekezés költségei a GDP 1-1,5 százalékára rúgnak. A magyar kormány az uniós költségvetési és államadósság-szabályok felfüggesztését arra használta, hogy olyan célokra költsön - turisztikai fejlesztés, sportberuházások, egyházi és határon túli támogatások - amelyeknek nincs köze a válság kezeléséhez.

Kapcsolódó

Palócz szerint aggasztó, hogy a kormány költekezései miatt az államadósság a GDP 80 százalékára emelkedik a tavalyi 65 százalékról. A kormány ezer milliárd forintokat költ el a hozzá közel álló társadalmi csoportok megnyerésére.

A GKI Gazdaságkutató is arra jutott, hogy a kormány a klientúra építésére használja fel a gazdaságvédelmi pénzeket. Nagyon kevés történik az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében - írja a cég a napokban kiadott gazdasági helyzetelemzésében.

A kutatók mellett Matolcsy György MBN-elnök is bírálatokat fogalmazott meg a jegybank évzáró tájékoztatóján. Szerinte idén a GDP 6-6,5 százalékkal csökken, de a zsugorodás lényegesen kisebb is lehetett volna a gazdaságvédelmi pénzek hatékonyabb felhasználásával. Ha a kormány növelte volna a közösségi fogyasztási kiadásokat (egészségügy, oktatás), akkor egy százalékponttal kisebb lehetett volna a visszaesés. Hasonló a helyzet az állami beruházásokkal: ezeket sem pörgette fel a kormány, emiatt Matolcsy szerint 1,4 százalékkal lett nagyobb a visszaesés.