A bíróság álláspontja szerint a hatályos spanyol szabályozás csak kártérítésre ad lehetőséget abban az esetben, ha a végrehajtás megtörténik, ám nem védi meg a fogyasztót a lakás elvesztésétől. Azzal kapcsolatban ugyanakkor a luxembourgi testület nem foglalt állást, hogy a bank által a szerződési feltételek alapján felszámított 18,75 százalékos (euróalapú) késedelmi kamat tisztességtelen-e, s azt is nemzeti hatáskörben vizsgálandónak utalta, hogy tisztességtelen-e az a spanyol gyakorlat, miszerint ha az ingatlanárverésen nincs ajánlat, úgy a vagyontárgy tulajdonjogát az érték 50 százalékán a bankra ruházzák.

A mostani döntés összességében kevéssé érinti a hazai devizahiteles pereket, hiszen Magyarországon − szemben ezek szerint Spanyolországgal − kérhető a végrehajtás felfüggesztése. Ezzel a joggal élt például Kásler Árpád, aki a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjesztett elő, hogy ügyében a bíróság épp az Európai Unió Bíróságának feltett kérdést terjesztett elő és így az ügy egyelőre parkolópályára került. Szakértők megjegyzik, hogy a hazai jogszabályok nem engednének a spanyol szinthez hasonló mértékű késedelmi kamat alkalmazását sem.

Az ügyben érintett spanyol hiteladós kevesebb mint egy évvel a hosszú lejáratú hitelének 2007-es felvétele után sem tőkét, sem kamatot nem törlesztett. A bíróság előtt sem jelent meg, a szerződés tisztességtelenségének megállapítását is csak akkor kérte, amikor már küszöbön állt a kilakoltatása.

Nem lesz gyorsított eljárás

Darák Péter, a Kúria elnökének múlt heti nyilatkozatai azt sejtették, hogy az Európai Unió Bírósága nem akceptálja a magyar kérést és az említett devizahiteles ügyben feltett kérdésekre nem lesz gyorsított döntéshozatali eljárás. Ez azóta bizonyossá is vált.