A munkapiac egyre feszesebbé válásából adódó, az utóbbi időben önmagától is meglóduló béremelkedést tenné tartóssá a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelésével. A magyar gazdaság dualitásából adódóan azonban ez komoly probléma elé állíthatja a cégek jelentős részét, leginkább a kis- és középvállalati szegmensben. Ezért a kormány a munkára rakódó terhek a - szociális hozzájárulási adó -  és a vállalati nyereségadó csökkentésével igyekszik a vállalkozásokat segíteni. A munkára rakódó terhek nagyon magasak Magyarországon, ezért a tehercsökkentés mindenképpen üdvözlendő - olvasható az Erste Bank elemzésben.

Az Eurostat adatai és az Erste Group számai azt mutatják, hogy a termelékenységet jobban tükröző, azaz magasabb béreket lehet fizetni akkor, ha az ország globális versenyképességi pontszámai magasabbak. Magyarországon ez elsősorban az intézményi környezet javítását jelentené, hiszen az utóbbi időben a makrogazdasági, különösen a külső egyensúlyi mutatók számottevően javultak, amiket ezek a pontszámok jellemzően figyelembe vesznek.

A túlzott béremelés a termelékenység növelése nélkül hosszú távon fenntarthatatlan egyensúlytalanságok hozhat létre. Az Erste elemzői rámutatnak arra termelékenység és a bérköltség közötti különbséget magyarázhatja, a globális versenyképességi felmérésekben pontszámok szintje (nem a rangsorban elfoglalt helyezés!). Azt, hogy hosszabb távon a termelékenység adott szintje mellett növelhető a bér(költség), anélkül, hogy egyensúlytalanságok alakulnának ki a gazdaságban - ehhez viszont javítani kell a versenyképességi pontszámokon - ezen belüli az intézményi környezeten - , végső soron a versenyképességen.

A versenyképesség nem csak a bérfelzárkózás szempontjából kulcskérdés. A prociklikus gazdaságpolitika, aminek most tanúi vagyunk, azaz a fellendülő konjunktúra idején látott csökkenő vállalati nyereségadó és zsugorodó munkáltatói járulékok együttese magában hordozza a költségvetési és gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásának veszélyét. Jó lenne, ha a járulékcsökkentésekkel párhuzamosan tanúi lehetnénk az államigazgatás tényleges áramvonalasításának, illetve a jogszabályi környezet rugalmasabbá és kiszámíthatóbbá válásának, ami ideális esetben a piaci versenyt is erősíti. Az ilyen lépések megerősítenék a gazdasági szereplők bizalmát, ami segíthet a gazdasági növekedés stabilitását megőrizni - még azután is, hogy kifutnak az EU-ból érkező támogatások.