Az aláírt magyar-szlovén megállapodás hidat képez a szélesebb együttműködéshez, annak alapján tovább lehet építeni a kétoldalú kapcsolatokat - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő hétfőn a muravidéki Lendván, Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A szlovén kormányfő emlékeztetett rá: már 30 év telt el azóta, hogy az első olyan egyezményt aláírta a két ország, amely a határ mindkét oldalán élő kisebbségek védelméről szólt. A mostani megállapodással az elmaradásokat törlesztik - tette hozzá a szlovén politikus.

A két kormányfő a Mura- és a Rába-vidék fejlesztését előirányzó közös alapról írt alá megállapodást, amely a 2022-től 2026-ig terjedő időszakra évente 5-5 millió eurót biztosít a két, nemzetiségileg vegyesen lakott térség számára. Az alap létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot Janez Jansa és Orbán Viktor tavaly szeptemberben írta alá a szlovéniai Celjében, az 53. Nemzetközi Kisiparos és Vállalkozói Vásár megnyitóján, a régió legnagyobb kereskedelmi és üzleti eseményén, amelynek partnerországa 2021-ben Magyarország volt.

Jansa jelezte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedése tavaly 20 százalékkal volt több az előző évinél. "Ami azt jelzi, hogy a határ mindkét oldalán a vállalkozók olyan lehetőségeket fedeztek fel, amelyeket eddig nem használtak ki" - mondta.

Magyarország a 7.

Magyarország jelenleg Szlovénia hetedik külkereskedelmi partnere, és Jansa arra számít, hogy a jövőben ez változni fog, hiszen két szomszédos országról van szó, és szerinte "a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok kétszer olyan hasznosak".

A szlovén kormányfő emlékeztetett, hogy mindkét országban választások lesznek áprilisban, de bízik abban, hogy a két ország együttműködése folytatódni fog, "függetlenül attól, hogy mi vár rájuk a választások után".

A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy országaik győztesen kerültek ki a járványból. Jansa külön méltatta Magyarország gazdasági növekedését. Újságírói kérdésre adott válaszában a szlovén politikus kitért az energiaválság kérdésére is. szerinte nukleáris energia nélkül nem lehet az energiaár csökkentéséről beszélni.

Béke kell

Az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: "úgy gondolom, mindkettőnk nevében mondhatom, bízunk abban, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni, mert azzal végül senki sem jár jól".

Az EU-ban általános a konszenzus arról, hogy békés megoldást kell keresni. Senki nem támogatja a háborút, amelynek nem lehet győztese. Ha valaki azt gondolja, hogy háborút nyerhet, az téved - húzta alá a szlovén kormányfő. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a hibrid támadás is nagy kárt tud okozni, akkor is, ha nem lesz igazi fegyveres összecsapás.