A monitoring eljárás elindításáról szóló vita előtt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalás-tervezetéhez olyan kompromisszumos módosító javaslatot nyújtottak be, amely a megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítása helyett csupán azt javasolta, hogy kísérjék "szoros figyelemmel" a helyzet alakulását.

A résztvevők végül 135 igen, 88 nem és 6 tartózkodás mellett arra szavaztak, hogy ne induljon monitoring eljárás Magyarország ellen, de a helyzet alakulását "szoros figyelemmel kísérik", és figyelembe veszik az ebben az állásfoglalásban foglaltak végrehajtását. Az egész előterjesztés végszavazásakor 149-en voksoltak igennel, 38-an nemmel, 24-en pedig tartózkodtak. A hírt egyebek mellett Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár is megerősítette Twitteren. A kompromisszumos módosító indítványt különböző pártállású, nem magyar képviselők közösen nyújtották be.

A képviselők a magyar alkotmányban az utóbbi időbben bekövetkezett változtatásokról több mint két órán át vitáztak, ennek keretében szó volt az új alaptörvényről, az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekről, valamint az alaptörvény negyedik módosításáról, amellyel kapcsolatban éles kritikákat fogalmazot meg a Velencei Bizottság is.

Az eljárás megindítása ellen érvelők táborában az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét.

Robert Walter (brit), a konzervatív Európai Demokratikus Csoport (EDG) elnöke elismerte ugyan a magyarországi "alkotmányos aggályokat", de a Velencei Bizottsággal történő további együttműködést sürgette. "Az ország nem tartozik bele a minitoring kategóriába" - fogalmazott. Amire szerinte szükség van, az még több vizsgálat és nem teljes körű felügyelet.

A monitoring eljárás támogatói úgy vélekedtek, hogy az eljárás meg nem idítása az ET hitelességét rombolná. Mailis Reps, a javaslat egyik támogatója a Velencei Bizttság és a civil szervezetek által megfogalmazott kritikákat idézte véleménye alátámasztásához, ugyanakkor úgy vélte, ez "nem büntetés vagy megaláztatás", hanem "egy országban folyó események követésének mechanizmusa"  - olvasható az ET által kiadott közleményben. Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő, az eredeti előterjesztés jelentéstevője azt is megjegyezte: a "monitoring" nem mást jelent, mint szoros figyelemmel kísérést.

Sok ponton módosult a szöveg

A vitát követő keddi szavazássorozat eredményeként a szöveg számos ponton módosult, az a megállapítása azonban megmaradt, miszerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér.

Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban a jogi szabályozást hozza összhangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.

Felettébb szokatlan lett volna

ET-tisztségviselők arra hívták fel a figyelmet az MTI korábbi tudósítása szerint, hogy felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

Előbb volt az ítélet, mint a tárgyalás?

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.

Három civil szervezet, az Amnesty International (AI) és a Human Rights Watch (HRW) viszont az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagjait levélben kérte, hogy a keddi vitában támogassák a monitoring bizottság ajánlását, és indítsák meg a Magyarországgal szembeni vizsgálatot - írta közleményében az AI Magyarország hétfőn. A jogvédő szervezetek úgy vélték, hogy a magyar kormány szembement a nemzetközi szervezetek ajánlásával és az alapjogok védelmében korábban hozott alkotmánybírósági (Ab) határozatokkal, amikor olyan rendelkezéseket emelt az alaptörvénybe, amelyeket korábban az Ab már alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisített.