Azt vizsgálta az MTA TK Jogtudományi Intézete tavaly októberben, hogy mennyire ismerik a magyarok a 2013 óta hatályos, hálapénzre vonatkozó törvényi szabályozást. Jelenleg ugyanis a műtét előtt kérni, vagy annak tudatában elfogadni a paraszolvenciát, hogy a beteg azért cserébe jobb ellátást remél, bűncselekmény, megáll a vesztegetési tényállás. Viszont a műtét után adott ajándékra ez már nem vonatkozik.

A kutatók jelenleg már az adatok elemzését végzik, és már az előzetes eredmények alapján is érdekes társadalmi hozzáállásra bukkantak. A legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalékba) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől (pedig büntetőjogunk ezt már több évtizede így szabályozza). A kutatás hipotézisével összhangban a legalacsonyabb szintű a szabályozási újdonság ismerete volt, így a válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy az előny műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez.

Jóval érdekesebb viszont, hogy mennyire elégedettek a magyarok a jelenlegi szabályozással: a legtöbben jóval szigorúbb törvényeket várnának el. A válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz (utólagos) elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Alig valamivel több mint egytized (13 százalék) viszont azok aránya, akik az egészségügyi korrupciót minden vizsgált részletében hatályos büntetőjogunknak megfelelően szabályoznák.

Magát a hálapénzt nemcsak az orvosok, de a Magyar Orvosi Kamara és annak elnöke, Éger István is rendre bírálják. Utóbbi szerint a hatalom műve a hálapénz, mert addig létezik, amíg az orvosok nem kapnak tisztességes fizetést.

A kutatásról

Az empirikus kutatás alapja az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló, 1200 fős adatfelvétel volt, amely 2018 októberében zajlott.