A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Ironikus megjegyzésekkel kommentálta a sajtó tegnap, hogy Francois Hollande francia államfő japán üzletemberek előtt a hét végén kijelentette: vége az európai válságnak. Ezzel arra célzott, hogy vége a krízis akut szakaszának, az eurózóna gazdasága stabilabbá vált, így eljött az ideje a növekedést segítő lépések megtételének. A japán kormány és jegybank lehengerlőnek szánt fiskális és monetáris lazításáról azt mondta, hogy éppen ilyen gazdaságpolitikát szorgalmaz Európában. Eközben Angela Merkel német kancellár ismét a német megoldást, a szigorú költségvetési politikát és a munkaerőpiac felszabadítását ajánlotta mintául az eurózóna többi országának. Szerinte ez vezethet el a növekedéshez, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Németország stabil maradt az eurózóna adósságválságának négy éve alatt.
Már megint a görögök
A piaci befektetők azonban nem igazán figyeltek oda az eurózóna két vezető hatalmának folytatódó széthúzására, kedélyüket a német Der Spiegel értesülése borzolta, a lap ugyanis meg nem nevezett forrásból úgy értesült, hogy a Nemzetközi Valutaalap a görög adósságok egy részének elengedésére akarja rávenni az eurózóna államait. Az EU−ECB−IMF trojka szakértői delegációja tegnap érkezett Athénba. A kormánnyal folytatott tárgyalásaik egyik témája az lesz, hogyan tömjék be a 2014-es költségvetésen tátongó 4,6 milliárd eurós lyukat. Ennek egyik forrása lehet a 2010-ben és 2012-ben nyújtott kedvezményes uniós hitelek egy részének leírása.
Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója az újság értesülése szerint azzal fenyegeti az európai országokat, hogy a Valutaalap kiszáll a görög segélyprogramból, ha nem garantálják az ország finanszírozását a következő 12 hónapra. Merkel azonban a kormányzó CDU egyik fórumán a múlt hónapban lopásnak és szószegésnek minősítette az uniós kölcsön esetleges elengedését. Ezzel visszatáncolt decemberi álláspontjától, amikor még elképzelhetőnek tartott egy ilyen lépést, feltéve, hogy a görög költségvetés az adósságtörlesztés nélkül számolva többlettel zár 2013 végén.

Megjósolhatatlan döntés
Megjósolhatatlannak tűnik a német alkotmánybíróság döntése azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető-e az ország alkotmányával az ECB nyílt piaci beavatkozása (OMT). Az állásfoglalást kérő politikusok, jogászok és civilek szerint a bank azzal az ígérettel, hogy kész korlátlanul vásárolni az eurózónás országok államkötvényeit, Németországot is fenyegető kockázat vállalt, amelyet a német parlament nem tud kézben tartani. Az ECB szerint csupán azért lépett, mert a gazdasági bizonytalanság miatt nem tudta ellátni alapfeladatát: nem voltak hatásosak hagyományos beavatkozásai − elsősorban a kamatcsökkentés − az eurózóna inflációjának kontrollálására. Az alkotmánybíróság döntései nem kötelezőek az ECB-re nézve, ám elemzők szerint ha csak részben elmarasztaló határozatot hoz, már azzal is megnehezítheti a bank helyzetét, csökkentheti mozgásszabadságát, ami az OMT bejelentésével lecsillapított piaci bizonytalanság újraéledéséhez vezethet.
Legolvasottabb
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Leállt az M3-as metró
Döntöttek Gyárfás Tamás sorsáról a Kúrián
Brutális leépítés: 16 ezer ember kapott ma felmondólevelet
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Váratlan dolog derült ki az állampapírokról
Szárnyal a magyar pénzpiac, mert a külföldi befektetők Magyar Péter győzelmében bíznak
Fokozódik a győri korrupciós botrány: a cég szerint minden pénz megvan, a polgármester viszont nem találja