Év végéig valamennyi európai uniós országban a cigaretta jövedéki adó szintjének el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát. Egy 2011-es uniós rendelet értelmében eddig kapott haladékot több ország, köztük Magyarország is, hogy teljesítse ezt a feltételt. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2017 januári összeállítása szerint Magyarországon kívül már minden ország megfelelt a követelményeknek.

A többi tagállamban vagy 60 százalék felett áll az arány, vagy az adó mértéke több mint 115 euró (35 250 forint) ezer szálanként. Utóbbi esetben ugyanis nem kell tartani a 60 százalékot.

Kapcsolódó

A cigaretta jövedéki adója itthon júliustól 16 200 forint plusz a súlyozott átlagár 25 százaléka, de legalább 29 200 forint. Januárban, mikor az Európai Bizottság kiadta legfrissebb jelentését a cigaretta adójával kapcsolatban, a teher minimális szintje még 28 800 forint volt.

Akkor az ezer szálanként számolt 54 753 forintos súlyozott átlagárhoz képest a jövedéki adó aránya 54,6 százalékot tett ki, vagyis 29 888 forintot. Ez a fix 16 200 forintból és az ár 25 százalékát jelentő 13 688 forintból áll.

Mi lehet a megoldás?

Ha Magyarország meg szeretne felelni az uniós előírásnak, akkor komoly adóemelésbe kellene fognia, mivel azonban a jövedéki adóval maga az alapot adó súlyozott átlagár is nőne, ez komoly drágulást eredményezne a boltokban. Ezt pedig nem valószínű, hogy a választások előtt meg szeretné lépni a kormány.

A másik megoldás az lehetne, ha az - immár központilag meghatározott - árakat csökkentik, akár az árrés, akár az áfa mérséklésével, így javítva a jövedéki adó és az átlagár arányát 2018-ra. Erre azonban egyelőre nem mutat semmi jel. A Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatsora szerint júniusban a dohánytermékek 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly decemberben.

Az NGM nem válaszol

Lapunk megkérdezte az NGM-et, hogy miként terveznek megfelelni a követelményeknek, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.