A költségvetési tartalék 40 százalékát költhette el a kormány az első félévben, miután a 40 milliárd forintos keretet április végére gyakorlatilag kimerítette a kabinet - azóta érdemi döntések nem is születettek ez ügyben a kormányüléseken. A második félévben viszont megnyílt a tartalék nagyobbik fele, az eredetileg száz milliárd forintos keret hatvan százaléka, amelynek felét, 30,2 milliárd forintot, már el is költötte a kormány. A pénzszórást megkönnyítette, hogy időközben életbe lépett az idei költségvetés módosítása, amely 20 milliárd forinttal emelte a tartalékot, így az év hátralévő hat hónapjára marad 50 milliárd forintja kormánynak.

Mire ment el a pénz?

Kapcsolódó

A Magyar Közlönyből legkevésbé az derül ki, hogy mire ment el ez a pénz, ugyanis a legnagyobb költéseket sem részletezik: így nem lehet tudni, hogy pontosan mire is megy az a 10,6 milliárd forint, amit a Miniszterelnökség kapott "beruházásokra". Vélhetően nem nyúlhatunk nagyon mellé, ha a tekintetünket a Budai Várra vetjük, ahol jelenleg is épül az új miniszterelnöki hivatal a Karmelita-kolostorban.

Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a költségvetési törvény kiadásait most emeltette meg a kormány közel 500 milliárd forinttal, ám ezt a 10 milliárdos plusz pénzt nem tettették be a törvénymódosításba - feltehetőleg azért, hogy ne is kelljen beszélni erről a parlament nyilvánossága előtt. (A kifizetés pontos célját megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, amint válaszolnak cikkünket frissítjük.)

A kormány mostani döntése értelmében 4,4 milliárdos rendkívüli támogatást kap a Nemzeti Választási Iroda (NVI), ami nem meglepő, hisz októberre népszavazást íratott ki a kormány a bevándorlásról. A népszavazásnál is jobban fogott a ceruza a sportberuházásoknál: 5,5 milliárd forintot kapott a fejlesztési tárca "sportlétesítmények kezelésre és fejlesztésre" és "budapesti pályafejlesztési program" támogatására.

A kormányhatározat további 3 milliárdot szavaz meg az idei évfordulós 1956-os megemlékezéske és 5 milliárd forintot adnak a külhoni magyarság támogatásért felelős Bethlen Gábor Alapnak is.

Megkerülték a parlamentet

A pénz hatalmas, hisz az alapköltségvetést eredetileg 12,5 milliárd forinttal fogadta el a parlament. A mostani 40 százalékos kiadásnövelést szintén a parlament megkerülésével oldotta meg a kormány, miután ez is az a tétel, amit a költségvetési módosítással a parlament nyilvánossága elé kellett volna vinni.

A kormányzati tartalék (elvileg) az előre nem látható költségvetési kiadásokra biztosíthat fedezett a kormány egyedi döntései alapján a mostani 30 milliárdos költésből ennek a kritériumnak egyedül az NVI 4,4 milliárdos támogatása felel meg, hisz formálisan a népszavazást csak az elmúlt napokban írta ki a köztársasági elnök. Igaz ettől függetlenül a kormány, mint kezdeményező, a költségvetésben gondoskodhatott volna, sőt, kötelessége is lett volna gondoskodni ennek a pénznek a fedezetéről is, de ez sem került be büdzsé módosításába.

A tartalék a mostani döntések után 51,5 milliárd forintot tartalmaz - amelynek minden várható és (szinte) minden váratlan, előre valóban nem látható kiadásra elégnek kell lennie az év végéig.