A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint tavaly novemberben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a kibocsátás 3,5 százalékkal emelkedett. A tavalyi év első 11 hónapjában 3,5 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz viszonyítva tavaly novemberben 1,1 százalékkal csökkent a termelés.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-nek küldött kommentárjában azt írta: a várakozásoktól lényegesen elmaradva, 4 százalékra lassult az ipari termelés növekedése tavaly novemberben az előző havi 5,9 százalékos növekedés után.

Az ipar gyenge tavaly őszi teljesítményét nagyrészt a járművek károsanyag-kibocsátásának mérésével kapcsolatos szeptemberben életbe lépett új szabályozások (WLTP) okozták. Mivel több autógyártó számos modellje, illetve azoknak különböző motorvariánsai nem kapták meg a forgalomba helyezési engedélyt, ezért átmenetileg eltűntek a kínálatból. A hiányzó modellek feltehetően fokozatosan megfelelhetnek a sztenderdeknek, így az ipari termelés is fokozatosan élénkülhet, aminek támaszt ad több új modell hazai gyártása, új gyártókapacitások üzembe helyezése, valamint a továbbra is igen magas ipari hangulat és bizalmi indexek is - közölte.

Az elemző szerint ugyanakkor a határozottan gyengülő európai konjunktúra kockázatot jelent, amit részben ellensúlyozhat a kifejezetten dinamikus belső kereslet. Tavaly összességében 3,5 százalékra lassulhatott az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése az előző évi 5,3 százalék után, míg a nyers növekedés 3,2 százalékra lassulhatott az előző évi 4,6 százalékról.

Idén azonban gyorsabb növekedésre számítanak az új autómodellek gyártásának fokozatos felfutása miatt. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken pedig elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások - jelezte. 2015 óta az ipari termelés 10 százalékkal, 2010-hez képest pedig 34,5 százalékkal bővült - jegyezte meg a Takarékbank elemzője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipar novemberben folytatta az elmúlt hónapokban megszokott hullámzást, vagyis az októberi felpattanást gyenge teljesítmény követte. A visszafogott teljesítmény nem egy-egy kiemelt ágazatra vezethető vissza, mivel éves összehasonlításban a legtöbb feldolgozóipari alág képes volt növekedést felmutatni - tette hozzá.

Nagy kérdésnek nevezte, hogy 2018 decemberében a hosszú leállás milyen mértékben fogta vissza az ipari kibocsátást, de várhatóan a tavalyi utolsó negyedév gyengébb növekedést mutat majd, mint a harmadik negyedév. Ezt a bizalmi indikátorok alakulása is alátámasztja szerinte. Mindezek alapján a GDP-növekedés üteme némileg mérséklődhetett az év utolsó negyedében. Az ipar 2018-ban 3,5 százalékkal növekedhetett az ING elemzője szerint, míg idén 5 százalék körüli bővülésre számít az új kapacitásokra tekintettel, de negatív kockázatok közé sorolta a lassuló külső keresletet.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a havi adatok nagy változékonysága megnehezíti, hogy az ágazat kilátásairól egyértelmű kép alakuljon ki. Szintén rámutatott, hogy a járműgyártásban életbe lépett károsanyag-kibocsátási szabványok termelésre kifejtett negatív hatásainak enyhülésével folytatódhat a teljesítmény konszolidálódása. Nagyon gyors felpattanásra azonban nem számít, hiszen a kedvezőtlen európai üzleti klíma, az európai növekedési kilátások romlása, és egy jelentősebb globális növekedés-lassulás komolyabban befolyásolhatja a magyar ipar teljesítményét is. Ennek megfelelően idén - 2018-hoz hasonlóan - továbbra is inkább a fogyasztás bővülése által hajtott piaci szolgáltatások, mintsem az ipar jelentik majd a növekedés hajtóerejét - fűzte hozzá. Várakozásuk szerint 2019-ben a GDP volumene 3,6 százalékkal növekedhet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy szerény emelkedést mutatott az ipari termelés tavaly novemberben, és a teljesítménye változékony. 2018-ban volt több olyan hónap, amikor 7 százalék feletti volt a növekedés, de előfordult negatív eredmény is. A korábbi hónapok alapján arra lehet következtetni szerinte, hogy a legjelentősebb részesedéssel rendelkező járműgyártás nem tudott hozzájárulni a növekedéshez, sőt, inkább visszafogta azt. Az ipar másik fontos alágazata, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása viszont jól teljesített. Az ipar növekedése 2018-ban és 2019-ben egyaránt 4 százalék körüli lehet a K&H Bank szerint.

Németh Dávid elmondta: továbbra is alacsony volt az ipar hozzájárulása a GDP-növekedéshez, tavaly a harmadik negyedévben például mindössze 0,6 százalékponttal részesedett a 4,9 százalékos többletből. A szakember szerint tavaly decemberben a szabadságolások miatt szerény teljesítményt nyújthatott az ipar, és így az utolsó negyedévben is visszafogott lehetett a GDP-növekedéshez való hozzájárulása.

Ugyanakkor idén segítheti az ipari növekedést, hogy több, az utóbbi években elindított gyár készül el és fokozatosan futtatják fel a termelést - jegyezte meg a K&H Bank vezető elemzője.