Az MNB monetáris tanácsa (MT) keddi ülésén változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.

Az MNB az utóbbi hónapokban leszögezte, hogy a kamatcsökkentési sorozatot befejezettnek tekinti, ugyanakkor további, nem-konvencionális lépéseket tehet a hosszabb futamidejű kamatok leszorítása érdekében. Az alapkamatot pedig igen hosszú ideig alacsonyan kívánja tartani, amit támogat, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem tűnik valószínűnek, valamint a gazdaság kibocsátási szintje elmarad a potenciálistól - kommentált Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Véleménye szerint A kamatok hosszabb ideig való alacsonyan tartását az EKB további mennyiségi monetáris lazítása, a - Fed várható kamatemelése kivételével - a továbbra is igen támogató nemzetközi monetáris kondíciók, a külső sérülékenység meredek csökkenése, az MNB önfinanszírozási programja és hazánk kockázati megítélésének várható további javulása, valamint a jövőre várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. Így 2017 közepéig nem számít a kamatok változására, azonban 2017 második felétől - bár egyre kisebb valószínűséggel - nem zárható ki fokozatos kamatemelés, 2017 végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, de növekvő lefelé mutató kockázatokra számít.

Nemzetközi színtéren a holnapi Fed kamatdöntő ülése és sajtótájékoztatója kiemelt fontosságú. A piaci várakozások szerint a szigorítás mellett tehetik le voksukat a döntéshozók, amire 2008 óta nem volt példa a tengerentúlon. Európa esetében az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása az irányadó. Utóbbi a magyar döntéshozók törekvéseit támogatja, miszerint 2017 végéig kívánják fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos kamatszintet - véli Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzője.

A mai döntés nem okozott meglepetést, az indoklás megerősíti, hogy az MNB (egyelőre) lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust, és 2016 végéig szinte biztosra vehetően (de akár tovább is) 1,35 százalékon tartja irányadó kamatát. Nem-konvencionális intézkedésekre azonban 2016 első részében még számíthatunk, a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne - véli Trippon Mariann, a CIB Bank Zrt. elemzője.