"Természetesen orvosként nagyon örülök neki és üdvözlöm, hogy megvan most már a politikai akarat is amögött, hogy legyen egy orvosi bérrendezés, ami megteremti a lehetőséget a hálapénz megszüntetéséhez is. Ez egy olyan mértékű, jelentős emelés, ami alapot ad arra, hogy törvényileg is büntetőjogilag szankcionálható legyen a hálapénz" - mondta a portálnak Lovas, aki szerint fontos hangsúlyozni, hogy alapbéremelésről van szó és bruttó bérekről.

"Az orvosok jövedelmének legnagyobb részét eddig pótlékok tették ki, valamint az ügyeletekben megszerzett kereset, ami a rendes heti 40 órán túli munka. Az orvosok keresetének nagy része eddig abból származott, hogy 240-260 órát, vagy többet dolgoztak egy hónapban. Ehhez képest jelentős fordulat, hogy a béremelés megteremti a lehetőséget, hogy a jövőben az orvosi jövedelem nagy része ne kialkudott, egyéni alkukból származó ügyeleti bérpótékokból, a fiataloknál pedig ne ösztöndíjakból álljon" - magyarázta az intenzívterápiás szakorvos.

Kapcsolódó

A mostani béremelés szerinte lehetőséget ad arra, hogy a közellátásban kipihentebb, kevésbé leterheltebb orvosok kezeljék a betegeket, ám ettől a béremeléstől a következő héten még nem lesz több orvos a rendszerben. A külföldön dolgozók véleménye szerint már nem fognak hazajönni, arra van viszont lehetőség, hogy az itthon lévők maradjanak, és hogy aki pályaválasztás előtt áll, az komolyan elgondolkodhasson az orvosi pályán. Lovas szerint mostantól számítva öt, de inkább tíz éves folyamat, hogy kellő mennyiségű orvos legyen a rendszerben.

Rövid távon a magánegészségügy elszívó hatását mérsékelheti a béremelés. "Több orvos tehát azonnal nem lesz, de talán kevesebb sem, és már ez is valami" - fogalmazott Lovas.

Az intenzíves szakorvos szerint a következő lépésnek egy teljes és átfogó erejű reformnak kell lennie, hogy ez a jelentős bérrendezés ne egy feneketlen vödörbe kerüljön.

A teljes interjú itt olvasható.