A MOK elnöke a lapnak az alapellátással kapcsolatban kifejtette, a betöltetlen praxisok támogatására létrehozott letelepedési és praxispályázatokat nem tartja közép- és hosszú távon életképesnek. Egy praxis működésképtelenségének okát nem szüntetik meg a pályázatok. Jobb irány a praxisközösségek létrehozása, de még jobb megoldás a mini-rendelőintézetként működő csoportpraxis.

Az egymilliós orvosbér-igény mögött Kincses szerint van reális egészségpolitikai támogatás. A MOK-ban gőzerővel dolgoznak a megfelelő orvosbérek kialakításán, indexálásán, az országon belüli bérbeállás, és a V4-ekhez és Ausztriához viszonyított, társadalmilag elfogadható mértékű orvosbér meghatározásán.

Kapcsolódó

A hálapénzzel kapcsolatban megerősítette, nem elhúzott, többlépcsős orvosi és szakdolgozói béremelés kell. Ha nincs meg a "D-nap-érzés", akkor nem fog menni - fogalmazott Kincses, hozzátéve, hogy kormányzati kampányra, akaratra, és egyéb transzparenciai intézkedésre van szükség, közte a várólista-kezelés és az adatok nyilvánosságának biztosítására.

Alapvetően a bérrel és a kórházi hiányokkal együtt nagyságrendileg minimum 500 milliárd forint pluszforrást kellene a rendszerbe beletenni. Szigorúan programokhoz kötve, nem csak úgy beleönteni a költségvetésbe - mondta a MOK elnöke.

Nemzetközi összehasonlításban, az OECD 2018-as adatai szerint a magyar GDP arányos 6,6 százalék nem sok, de nem is arcpirítóan kevés, bár nem követi a magyar gazdaság bővülő lehetőségeit. Az igazi gond a magánköltés magas aránya, ugyanis az egészségügyi kiadások több mint 30 százalékát a betegek fizetik - hangsúlyozta.

Kincses szerint a magánegészségügy humánerőforrás-elszívó hatása már a közellátás biztonságát veszélyezteti. A magán és a közellátás  nagyon merev szétválasztását nem tartják sem reálisnak, sem technikailag megoldhatónak.