A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Kompromisszumos javaslattal zárult az árfolyamgát II. körüli polémia, amit információink szerint az okozott, hogy a Fidesz-frakcióban sem igazán értették meg, a Magyar Bankszövetség és a kormány között tavaly decemberben létrejött stratégiai megállapodásban milyen ingatlanérték határozta volna meg, hogy az adott hitellel kapcsolatban lehet-e élni a módszerrel. A Rogán Antal-féle 30 millió forintos hitelmaximumról a bankok tárgyalni sem voltak hajlandók, a 20 milliós felső határ Giró-Szász András kormányszóvivő szerint az ügyfelek 90 százalékának teszi elérhetővé az árfolyamgát igénylését, piaci vélemények szerint ugyanakkor 75-80 százalékos lesz így a lefedettség. Más kérdés, hogy az átlagos hitelösszegtől igen messzire nyúlik így a védőernyő. A bankok és a kormány is érdekelt a megoldás gyors piacra vezetésében, utóbbi azért, mert kompenzációt ígért a közszolgáknak, így az áprilisi indulás érdekében akceptálta a bankok igényét az árfolyamgát lépcsőzetes bevezetésére.

A mostani egyezség következő pontját a 90 napnál régebbi tartozással rendelkező ügyfelek helyzetének rendezése jelenti. A bankoknak minden, még élő szerződéssel rendelkezőt ki kell értesíteniük arról, hogy elindítják az átváltási folyamatot, az érintetteknek május 15-ig kell jelezniük, hogy elfogadják-e a konstrukciót.

A forintra váltás árfolyamát nem a március 15. és április 15., hanem a május 15. és június 15. közötti időszak MNB-középárfolyamának figyelembevételével számolják majd, az átváltás végső határideje pedig szeptember. Új elem, hogy a megoldással azok is élhetnek, akiknek már felmondták a bankok a hitelszerződését − esetükben ugyanakkor a pénzintézetek joga, hogy − megvizsgálva az ügyfél törlesztési kilátásait − eldöntsék, a tartozás 25 százalékénak elengedésével és a forintra váltással van-e remény arra, hogy az adós újra rendben törleszthessen. Ha igen, számukra is felajánlható a megoldás.

A bankok kezdeményezték a kamattámogatott konstrukciókról szóló kormányrendelet azonnali módosítását is. A jogszabály egy más kamatkörnyezetben megfogalmazott szakmai javaslat alapján a bankok által felszámítható kamat felső szintjét az állampapír referenciaérték 3 százalékponttal növelt értékében határozta meg (lásd keretes írásunkat). Utóbbi azonban jelenleg negatív marzsú hitelezést jelentene. A banki javaslat a felárat 300-ról 500 bázispontra emelné egyúttal kimondaná, hogy a plafon csak a kamattámogatással érintett időszakra vonatkozik.

Így számítanák a hitelkamatot

A vonatkozó kormányrendelet az egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelõzõ három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát veszi alapul a kamat meghatározásához. Az egy évnél hosszabb idõszakra állandó kamatozású kölcsön esetén - hasonló számítással - az ötéves papírok aukciós hozamátlaga az irányadó, más esetekben pedig az elsõdleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelõzõ három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga.

Ha az egyszerűség kedvéért csak a legutóbbi 12 hónapos és 5 éves aukciót nézzük, akkor 7,46 és 8,57 százalékos átlaghozamot látunk, amire az újabb tervek szerinti 500 bázispontos felárat hozzátéve 12,46 és 13,57 százalékos kamat adódik. Az MNB legfrissebb statisztikája szerint januárban 12,49 százalékra emelkedett az új lakáshitel-szerződések átlagos költsége, vagyis a kamattámogatott konstrukciók esetében így érné el a piaci szinten lenne a kamat. Az ügyfél ugyanakkor erre kapná a kamattámogatást - vagyis a megoldással valóban kisebb lenne a kamatteher.

A szabályozás a 90 napon túli adósoknak járó kamattámogatás mellett a brüsszeli engedélyre váró másik két konstrukció − a kisebb lakásba költözők és a problémás adósok lakását megvásárolni kívánók hitelének − kamattámogatására is kiterjedne.

 

Árfolyamgát II.-ütemterv

Bekapcsolódók
Áprilisközalkalmazottak, köztisztviselők
Júniuslakáscélú hitellel rendelkezők
Szeptemberszabad felhasználású jelzáloghitelesek
Forrás: Magyar Bankszövetség