A devizahitelek törlesztőrészleteinek alakulásakor az irányadó svájci kamaton kívül hazánk országkockázati felárának változását is figyelembe kell venni - mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Bankszövetség alelnöke a jegybank devizahitelekről szóló dolgozata kapcsán. Gyuris Dániel megjegyezte: Magyarország CDS-e a válság előtti években átlagosan 1,9 százalék volt, 2008 óta viszont 3,9 százalékra nőtt.

A jegybank értékelése szerint a hazai bankok évi 60-70 milliárd forint többletbevételt tudtak elérni az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. A tanulmány kimondta, hogy a deviza(alapú) hitelek mögött deviza van, ám arról nem szólt, hogy a referenciakamat mellett van egyéb tétel is, ami a banki forrásköltséget emeli.