Egy új kutatás szerint a festékdarabkák jelenthetik az egyik leggyakrabban előforduló mikroműanyag-részecskéket az óceánokban. Tudósok az Atlanti-óceán északi részén végeztek számos felmérést, és a becslések szerint egy köbméter tengervízben átlagosan 0,01 ilyen festékdarabka van - idézi a kutatás eredményeit a Phys.org tudományos portál. 

Ezzel az eredménnyel festékmaradványok a második helyre kerültek a regisztrált mennyiségüket tekintve a mikroműanyag-szálak után, ezek becsült koncentrációja körülbelül 0,16 részecske köbméterenként. Ilyen mikroműanyag-szálak szabadulnak ki például a szintetikus anyagokból készült ruhákból is mosás közben: az amerikai The University of California, Santa Barbara kutatói 5,6 millió tonnára becsülik az apró műanyagok mennyiségét, amik a szintetikus ruhákból távoztak 1950 és 2016 között. Ezeknek pedig nagyjából a fele, azaz 2,9 millió tonna pedig a vizekben, így a tengerekben és folyókban köt ki.

Kapcsolódó

Az ólom, a réz és a vas jelenthet további problémát

Persze nemcsak a műanyagokkal van gond, a University of Plymouth és a Marine Biological Association kutatásából ugyanis kiderült, hogy ezek a festékrészecskék nagy mennyiségben tartalmaznak rezet, ólmot és vasat. Mivel egyes festékeket úgy gyártanak, hogy gátolják a korróziót, a kutatók szerint további környezeti fenyegetést jelenthet mind az óceánra, mind pedig a vizekben lévő élőlényekre, ha lenyelik ezeket a részecskéket.

A kutatás részeként 2018-ban több mint 3600 mintát vettek a tengervízből, és ebből arra következtettek, hogy a festékrészecskék kevésbé vannak jelen a nyílt vizeken. A festékdarabkák kémiai összetétele megegyezik az Atlanti-óceán térségében mozgó hajókon – például a hajótesten és más festett alkatrészein – használt festékkel.

Dr. Andrew Turner, a tanulmány vezető szerzője szerint a festékrészecskéket gyakran figyelmen kívül hagyták, de a tanulmány azt mutatja, hogy viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen az óceánban. Ráadásul a benne lévő mérgező fémek, például az ólom és a réz jelenléte további kockázatokat jelent a vadon élő állatok számára.

A kutatók szerint már tudjuk, hogy a műanyagok szinte mindenhol megtalálhatók, és a legtöbb élőlény valószínűleg lenyeli őket. Arról viszont kevesebbet tudni, hogy ez mennyire káros.

Az emberekre gyakorolt hatását is vizsgálják

A mikroműanyagok hatását az emberei szervezet esetében is vizsgálták, hiszen benne van bizonyos ételekben, a levegőben és a vízben is. A szakemberek ugyanis már rengeteg helyen találtak mikroműanyagokat - vagyis 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat vagy -rostokat – így többek között a teában, sóban, algában, tejben, a tenger gyümölcseiben, de a sörben és a vízben is.

Arról már korábban írt a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja),hogy éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt. Apró műanyagdarabok nemcsak az ételekben vannak, a Sydneyben található Macquarie University kutatói mintát vettek a levegőben szálló porból a lakásokban, és a por 40 százaléka szintén műanyag volt. A mikroműanyagok pedig egyértelműen bejutnak az emberi szervezetbe, hiszen még a székletben is megtalálták. Ugyanakkor azt, hogy mennyire károsak az emberi szervezetre, még nem igazán tudni.