A vallomások szerint a bankok kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársai két alkalommal is üzleti reggeli keretében (lásd keretes írásunkat) vitatták meg a végtörlesztéssel járó kockázatokat. A tanú által említett két alkalom egyike három nappal követte 2011. szeptember 12-ét, amikor Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette a végtörlesztéssel kapcsolatos kormányzati terveket, ám a szabályozás részletei nem voltak nyilvánosak. A második találkozó október 3-án volt, addigra viszont − mivel a törvényt a köztársasági elnök szeptember 26-án aláírta és 29-én hatályba is lépett − számos bank már lépett.

A GVH tárgyalásán az az első ülésen készült, egy, a rendezvénynek helyt adó bank (OTP) kockázatkezelője által készített összefoglaló jelentette a fő vádpontot, amely szerint a tárgyaláson részt vevők úgy ítélték meg: a végtörlesztésnek láthatóan nagy lesz a kockázata, hiszen vélelmezhető, hogy azt sokan veszik majd fel, ezért indokolt a folyamat lassítása. Ezzel kapcsolatban sokan emlékeztetnek arra, hogy a végtörlesztés bejelentését követően számos sajtótermékben, így a lapunkban is megjelentek olyan vélemények, amelyek szerint a bankoknak aligha lesz érdeke a végtörlesztés felfuttatása, hiszen minden egyes végtörlesztővel saját veszteségüket növelik (a Portfolio.hu szinte azonnal megalapozott számításokkal támasztotta alá a vélekedést). A végösszeg azóta ismert: a pénzintézetek bruttó 330 milliárd forint veszteséget szenvedtek el emiatt.

A Napi Gazdaság is többször írt róla, hogy a pénzintézetek egy részével szemben számos panasz merült fel: "lassítják" az ügykezelést, sok esetben a hiánypótlások olyan későn érkeztek meg a hiteligénylőhöz, hogy az kicsúszott a megszabott 60 napos határidőből. Ezzel szemben ugyanakkor sokan emlékeztetnek arra, hogy a pénzintézetek túlórákkal, meghosszabbított nyitva tartással igyekeztek minden igényt befogadni és több esetben a hiánypótlás későbbi becsatolását is elfogadták. A gyakorlat bankonként teljesen különböző volt, ráadásul ez a banki viselkedés elvben nem tárgya a GVH vizsgálatának. Annak az a tárgya, hogy vajon a bankok egymással összejátszva emelték-e meg 2011 őszén 0,5−2 százalékponttal a lakossági forint-jelzáloghitelek kamatait, illetve vezettek be magasabb kamatozású új termékeket, amelyek azon ügyfelek rendelkezésére álltak, akik forinthitel felvételével szándékoztak élni a végtörlesztés lehetőségével. (A GVH tárgyalása csütörtökön folytatódik.)