A kötelezettségszegési eljárás, amely amiatt indult júliusban, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény összhangban van-e az uniós joggal, október 4-én lépett újabb szakaszába, amikor megérkezett a bizottság indokolással ellátott véleménye.Ebben az EB az általános gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidőtől eltérően ismételten egyetlen hónapot ad a magyar válasz kidolgozására, amelyet tehát a bizottsági kérésnek megfelelően november 5-ig kellene megküldeni - írja az MTI a minisztérium közleményére hivatkozva.

Az igazságügyi tárca sérelmezi, hogy ezzel a bizottság "öt hónapon belül immáron hetedik alkalommal" ír elő egy hónapos vagy még rövidebb, négy-, illetve kéthetes válaszadási határidőt, így három különösen bonyolult kötelezettségszegési ügyben (kvóta, civil szervezetek átláthatósága, nemzeti felsőoktatási törvény módosítása) kellett párhuzamosan, indokolatlanul rövid határidők mellett megtenni a magyar észrevételeket.

Kapcsolódó

Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek telefonon elmondta: sérelmezik, hogy a kötelezettségszegési eljárásoknál megszokott két hónapos válaszadási határidőket az unió három ügyben, összesen hét alkalommal lerövidítette. Hat alkalommal egy hónapra, egy esetben pedig két hétre.

Politikai ügy, a magyar álláspont világos

Mindhárom frekventált ügy, az egyik a kötelező betelepítési kvóták, a másik a civil törvény, a harmadik pedig a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye - hívta fel a figyelmet. Völner szerint mindhárom politikai ügy, a jogi megítélésben véleményük szerint a magyar álláspont "világosan tisztázott". Ez jogilag is kifogásolható, mert azzal, hogy az időt lerövidítik, egy precíz válasz összeállítását is megnehezítik - jelezte az államtitkár.

Völner kiemelte: a kormány álláspontja szerint "mindhárom ügy Soros Györgyhöz köthető", a CEU-ügynél az ő egyeteméről van szó a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül, a civil törvényt az általa támogatott NGO-k támadják legélesebben, és a kvótaügyben pedig "egyfajta betelepítési mechanizmust" szeretne megvalósítani. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a bizottság éppen ezekben az ügyekben a szokásos eljárásrendtől eltérően, gyorsítva, "példát statuálva" akar döntést kierőszakolni. A kormány eddig minden határidőnek meg tudott felelni, de "jogilag nonszensznek" tartják a határidők lerövidítését ezekben a reflektorfényben lévő ügyekben, erre szeretnének rámutatni ezzel a demonstratív lépéssel - tette hozzá Völner.

Mindig csak visszautasítják

A minisztérium a közleményben továbbá hangsúlyozta: Magyarország, figyelemmel a lojális együttműködés elvére, illetve bízva a konstruktív dialógus eredményességében, eddig minden esetben "erőforrást nem kímélve tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket". Minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordult a bizottsághoz, amely azt "sommásan, érdemi indokolás nélkül" elutasította - tették hozzá.

A tárca szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, amely "egyértelműen sérti" Magyarország jogát a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez. Mindezekre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, december 5-ig küldi meg az EB-nek. Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de elvárja, hogy ne csorbuljon joga a védekezéshez.

(Fotó: Istockphoto)