Lengyelország ismét fokozott uniós figyelemben részesülhetett a héten: a lengyel jogállamisággal kapcsolatos viták csitultak ugyan azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezúttal azonban más miatt került reflektorfénybe Varsó.

Határozott válasz érkezett az Európai Unió részéről a lengyel kormány által bevezetett új jogszabályra. Attól tartanak Brüsszelben, hogy az orosz befolyást firtató törvény valójában a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Platform vezetőjének, Donald Tusknak a megbuktatásáról szól. Így kötelezettségszegési eljárást indítottak Lengyelországgal szemben.

Az Európai Bizottság egy másik ügyben is döntött: arra jutottak, engednek az öt uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének, és haladéktalanul intézkedéseket kell bevezetni az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.

New Yorkot és az Egyesült Államok nyugati részét mindeközben ellepte a füst a kanadai erdőtüzek miatt. Az amerikai hatóságok arra buzdítják a lakosságot, akinek muszáj elhagynia az otthonát, az viseljen maszkot. 

A New York-i iskolások csütörtökön szabadnapot kaptak, pénteken pedig többségük a pandémia alatt már megszokott módon, online jelentkezik be otthonról a tanóráira. A Google pedig – sok más cég mellett – szerdán azt kérte a New York-i irodájában dolgozóktól, hogy aznap maradjanak inkább home office-ban.

Éppen szerdán és csütörtökön járt az Egyesült Államokban Rishi Sunak brit miniszterelnök, Washingtonban találkozott a kongresszus vezetőivel, valamint egyeztetett az üzleti élet kulcsfontosságú szereplőivel is.

A brit kormányfő kétnapos amerikai útja megkoronázásaként csütörtökön Joe Biden amerikai elnökkel is tárgyalt.

Trump újabb versenytársat és bírósági idézést is kapott

Az Egyesült Államok volt alelnöke, Mike Pence hivatalosan is bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson a republikánusok oldalán. A közvélemény-kutatások többsége szerint a politikus a republikánus támogatottsági rangsorban jelenleg a harmadik helyen áll: Donald Trump volt államfő és Ron DeSantis floridai kormányzó is népszerűbb nála.

Ha egykori alelnöke miatt nem is, egy újabb bírósági ügy miatt azonban fájhat Donald Trump feje. A politikus a közösségi oldalán írta meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium jogászai csütörtökön értesítették ügyvédeit a vádemelésről. Kedden kell tiszteletét tennie Miami szövetségi bíróságán, ahol a jelek szerint önként meg is jelenik majd. Ezúttal a tavaly augusztusban az otthonában talált titkosított iratok miatt emeltek vádat ellene.

Gátat robbantottak – ki tette?

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn számolt be arról, hogy májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételei az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől. Ez azért különösen rossz hír Moszkvának, mert az állam adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja Oroszországban.

Közben az is aggaszthatja az oroszokat, hogy a CNN szerint Ukrajna már egy egész hálózatot kiépített ügynökökből és szimpatizánsokból Oroszország területén. Úgy tudni, el is kezdték ellátni őket drónokkal, abban bízva, hogy az orosz határokon belülről indítva nagyobb eséllyel lesznek sikeresek a dróntámadások.

A háború újabb katasztrófát idézett elő a héten: megsemmisült a kahovkai vízerőmű gátja, amely Herszon régió oroszok és ukránok lakta területén található. A régióban árvíz pusztít: a Dnyeper emelkedő vízszintje miatt Herszon térségében evakuálást rendeltek el, és a folyó mindkét, ukrán és orosz fennhatóságú oldalán is mentették azt, aki és ami menthető.

Az orosz és az ukrán oldal azóta is egymásra mutogat.

Nem sokkal később aztán felrobbantottak egy ammóniavezetéket is a Harkov megyei Maszljutivkánál.

Kormányalakítások, átalakulások a láthatáron

Törökországban újraválasztása után úgy tűnik, búcsút inthet eddigi unortodox gazdaságpolitikájának Recep Tayyip Erdogan elnök. A török jegybank élére ennek jegyében érkezik Hafize Gaye Erkan, akinek komoly amerikai munkatapasztalatai vannak. Erdogan kiemelt célja most kétségtelenül az, hogy visszatérjen a külföldi befektetők bizalma.

A líra egyelőre zuhan, de ez valószínűleg az új gazdaságpolitika fájdalmas, de elengedhetetlen része: hagyni kell, hogy megtalálja egyensúlyi árfolyamát, ahol az érvényben lévő tőkekorlátozások is feloldhatók.

A török vezetőséggel a NATO-csatlakozási ratifikáció hosszasan egyeztető Finnországban pedig arról számolt be Petteri Orpo, hogy már látják a célvonalat a kormányalakítási tárgyalások során. Miután átvergődtek a migrációs nézeteltéréseken, maradtak bőven további tisztázandó kérdések, ezeket azonban jövő héten rendezhetik – mondta a politikus, aki a következő finn miniszterelnök lehet.

Egy dolog mindenesetre már most kijelenthető: a finneknek az elmúlt időszak állami túlköltekezése miatt legalább 6 milliárd euró értékű megszorító intézkedéseket kell bevezetniük a következő négy évre.