Az épületen belül elvégzett egyéb szakmunkákat végző szakemberekre ez a kötelezettség nem vonatkozik - közölte az FBAMSZ. Fontos, hogy a kötelező biztosításhoz nem írtak elő utófedezetet sem, tehát a munka átvételét követően már ebben az esetben sem érvényesíthető biztosítói kártérítési igény - jelezték.

"Ez nem jelenti azt, hogy a más jellegű villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végző mesterek ne köthetnének saját elhatározásból felelősségbiztosítást, hiszen ez komoly bizalomnövelő tényező lehet egy megbízás elnyerésénél" - magyarázta a közleményben Póczik András, az FBAMSZ elnökségi tagja. Egy ilyen, 1 millió forintos fedezethatárral rendelkező módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is megköthető, vagyis túlzott terhet nem jelent, de erre a mostani jogszabályok senkit sem köteleznek. (Horribilis összegbe kerülhet a fűtés, ha késlekedik.)

Kapcsolódó

Az ügyfelek - főként a magánszemélyek - számára fontos tudni, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható, vagyis hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától nem számíthatunk kártérítésre - emelte ki az FBAMSZ szakértője.

A lakásbiztosítások többsége ugyanakkor alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák következtében bekövetkező káreseményekre, például hibás toldás miatt bekövetkező csőtörésre vagy hanyagul végzett elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkező lakástűzre kártérítést fizessen.

A közleményben idézték a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatait, amelyek szerint 2016-ban a hazai vállalkozók összesen 110 ezer általános felelősségbiztosítást kötöttek, mintegy 30 milliárd forintnyi értékben.