Az idei második negyedévben 11,9 százalékkal volt magasabb a magyarországi lakóingatlanok átlagára az egy évvel korábbihoz képest. Ez a drágulás a Svédországban mért 13 százalék után a második legtempósabbnak számít - közel 11 százalékot tudott még felmutatni Észtország és Írország az Eurostat adatai szerint. Az első negyedévben is az ezüstérmes helyre futott be Magyarország, az akkori 11,6 százalékos értéket - ami ugyanakkora volt, mint a svédországi - csak a 17 százalékot közelítő írországi tempó múlta felül. (Fontos, hogy itt csak az árak változásáról, nem pedig az árszínvonalakról van szó.)

A hazai drágulás ráadásul gyorsuló ütemet mutat, hiszen 2014 harmadik negyedévében még 5, negyedik negyedévében pedig bőven 9 százalék alatt volt a tempó. Miután a lakásépítések gyakorlatilag leálltak, a magyarországi árindexben az új építésű ingatlanok súlya nem érte el az 5 százalékot sem, ami a második legalacsonyabb érték az EU-ban.

Mindehhez hozzá tartozik, hogy hosszú évek óta tartó lejtmenet után került sor az áremelkedésre. Az Eurostat által közölt, inflációval kiigazított adatok azt mutatják, hogy 2008-tól kezdve minden évben csökkent az átlagos árszínvonal, a legnagyobb ütemben 2009-ben (-9 százalék) és 2012-ben (-9,4 százalék), amit azután 2014-ben követett némi pozitív korrekció. Az idén - mivel az infláció gyakorlatilag eltűnt - akár kétszámjegyű ugrás is bekövetkezhet.

Ami a volt szocialista országokat illeti, Romániában még nagyobbat szólt az ingatlanár-lufi kidurranása: a 2009-es közel 27 százalékos zuhanást még három éven át kétszámjegyű visszaesés követte és még az elmúlt esztendő is 3,6 százalékos mínuszt hozott. Szlovákiában és Lengyelországban mérsékeltebb, de szintén folyamatos lejtmenetben voltak az árak 2013-ig, de a cseh árak is lemorzsolódtak. Az EU-ban a legstabilabb piacnak Belgium tűnik, ott 2008 óta a legnagyobb kilengés is csupán 1,4 százalékos volt - felfelé -, míg a Baltikumban a 2006-os, 40 százalék feletti ugrás és a 2009-es, 40 százalékot közelítő zuhanás között minden megtörtént már.