A teljes kereslet 2024 negyedik negyedévében 170.630 négyzetmétert tett ki, amely az előző év azonos időszakához képest 30 százalékos növekedést jelent. A szerződéshosszabbítások kiemelkedően magas arányt, 76 százalékot tettek ki. Az új szerződések a bérbeadások 18 százalékát jelentették, míg a bővülések 4 százalékot és az előbérleti szerződések 2 százalékot tettek ki.
A teljes éves kereslet 502 ezer négyzetmétert ért el, ami 8 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A nettó kereslet 2024-ben 191 ezer négyzetmétert tettek ki, amely 20 százalékos csökkenést jelent az előző év éves eredményeihez viszonyítva. Ezek nem az aranykor statisztikái, annyi bizonyos. Vagyis tovább tart a stagnálás időszaka, nem nagyon akarnak költözni a cégek, megvárják, hogy véget érjen a válság.

Az üresedés sem bánt kesztyűs kézzel velünk
Az üresedési ráta 2024 negyedik negyedévében enyhén emelkedve elérte a 14,1 százalékot, így az előző év azonos időszakához képest 0,8 százalékponttal növekedett. A legalacsonyabb üresedési rátát Központi-Buda alpiacon regisztrálták (8 százalék), míg a legmagasabb érték, változatlanul az Agglomerációban volt mérhető (28,6 százalék).
De azért ez nem a világ vége. A kihasználatlanság 2019 végén döntött rekordot az 5,6 százalékos minimumértékkel, míg a 2008-as válság utáni időkben felment 20 százalék fölé. Ebben az értelemben a 14 százalék középtájban helyezkedik el, nem vészes, de nem is túl jó. Valószínűleg már nem nő érdemben tovább, sőt, csökkenhet, mert a fejlesztők tanulva a múlt hibáiból csúsztatva és szakaszosan engedik majd az új állományt a piacra.
A nettó abszorpció a negyedik negyedév során negatív tartományba fordult -2.880 négyzetméterrel, az éves eredmények azonban továbbra is pozitív értéket mutatnak, összesen 48 ezer négyzetmétert tettek ki 2024-ben. Vagyis itt sem beszélhetünk hurráoptimizmusról.
A legmagasabb bérlői aktivitást a negyedik negyedévben a Váci úti irodafolyosón mérték, a teljes volumen 37 százalékát itt kötötték le. A második legnagyobb aktivitást a Dél-Buda alpiacon regisztrálták, amely 22 százalékos részesedést ért el a bérbeadási volumenből. Ez szintén mutatja a már hosszú évek óta megszokott trendeket, vagyis az előbb említett alpiacok továbbra is a slágerdesztinációk a fővárosban.
A BIEF összesen 143 bérleti szerződést regisztrált a negyedik negyedév során, átlagos méretük 1,195 négyzetméter volt, amely jelentős növekedésnek tekinthető. Az ok, hogy több nagyméretű szerződéshosszabbítást zártak le, így négy tranzakciót kötöttek 10 ezer négyzetméternél nagyobb területre, köztük nevesíthetjük az Ericssont, az SAP-t, az Agrárminisztériumot, illetve a Váci úton is regisztrálhattunk egy gigahosszabbítást.

Tovább tart a pangás
Az adatok alapján láthatjuk, hogy tovább tart a stagnálás az irodapiacon. Tavaly összesen mindössze 103 ezer négyzetméterrel bővült az irodapiac. Összehasonlításként érdemes egy korábbi adatot megemlíteni, hogy lássuk a változásokat. 2018-ban 230 ezer m2-nyi új terület érkezett Budapestre, majd jött a pandémia, a visszarendeződés és a gazdasági válság, amely igazi hullámvasútra ültette a szektort is.
Azóta is tart a stagnálás, a gazdasági válság azonban lassan remélhetőleg véget ér, és indulhat a fellendülés. A tervek és elkezdett fejlesztések nagyjából félmillió négyzetméternyi területet jelentenek az irodapiac számára. Jelenleg az állami szektor megrendelése tartja életben a piacot, a Kormányzat megvett egy egész irodaparkot Zuglóban, de állami intézmények költözhetnek a BudaPart új épületébe is. Idén ezek már a statisztikákban is tükröződhetnek.
De majd akkor lesz igazi fellendülés, ha az állami megrendelések mellett vagy inkább helyett a magánvállalkozások látnak fantáziát az új irodába költözéshez. Nyilván a zöld és energiahatékony ingatlanok népszerűek, míg a B és C kategóriás irodaépületek lassan kiürülnek, vagy legalábbis egyre nagyobb üresedési rátával küzdhetnek. Indulhatnak a funkcióátalakítások, így a régi irodaházakból szálloda vagy kollégium lehet, ugyanakkor a környezettudatos átalakításokat senki sem spórólhatja meg.
A hibrid modell is beépült már a vállalati kultúrába, több-kevesebb sikerrel alkalmazzák a cégek. A home office növekvő szerepe miatt átlagban kisebb alapterületű céges központokat és irodákat tartanak fenn a bérlők. A munkahelyeken a közösségi terek és a kollaboratív zónák kerülnek előtérbe, miközben tovább erősödnek az irodaházakban a coworking szolgáltatók és területek.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Véget értek a tárgyalások, az orosz tisztviselők furcsa javaslatot tettek

Lehullt a lepel: innen érkezhet olaj Magyarországra

Meghan Markle robbant a Netflixen

Földrengés volt Magyarországon, több helyen is érezték

Vigyázat: életmentő gyógyszert vontak ki a forgalomból

Állampapír: jön a második körös pénzeső

Jobb, ha ezzel számol: a One egységesíti az inflációkövető díjkorrekcióját

Csőzik László: „Ha a kormány térdre kényszeríti Érdet, Érdre kényszerítem a kormányt”

Lázár János: Azért jöttem, hogy elnézést kérjek
