Az egészségi állapot és a munkaerőpiaci helyzet között szoros összefüggés van. A jobb vagy rosszabb munkaerőpiaci helyzet javíthatja vagy ronthatja az egészségi állapotot, míg fordítva is igaz, hogy a jobb egészségi állapot pozitívan, egy bekövetkező negatív egészségsokk pedig negatívan hathat a munkavállalók újbóli munkaerőpiaci elhelyezkedésére.

Tavalyi statisztikai adatok szerint átlagosan naponta 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege.

A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kórházba került (26 százalékpont), a  mentális betegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedő (15 százalékpont), illetve a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt (17 százalékpont) személyeknél figyelhető meg, ez derül ki a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányából. A legtöbb daganatos beteg tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt esett ki a foglalkoztatotti körből.

Kiemelkedősen sok a mentális beteg

Magyarországon a rosszabb egészségi állapot, különösen a krónikus és mentális betegségek, jelentősen  hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók kiessenek a munkaerőpiacról. A foglalkoztatottság és az egészségi állapot közötti kapcsolat komplex, és erősen befolyásolja az iskolai végzettség, a régió és a társadalmi-gazdasági helyzet is. 

Kép: Economx
A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik

– mondta korábban lapunknak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.

Egyre kevesebb a pszichiátriai szakellátóhely

A KSH adatai szerint 2022-ben 130 pszichiátriai és 19 ifjúsági- és gyermekpszichiátriai járóbeteg-szakellátást nyújtó állami szolgáltató működött, 2023-ra a felnőtt gondozóintézetek száma 122-re csökkent, a gyermek ellátóhelyeké is kettővel kevesebb lett.

Kapcsolódó

Az ellátóhelyek számának csökkenése nem állt meg 2024-ben sem, a felnőtt gondozóintézetek száma 120-ra mérséklődött, a gyermekellátóhelyeké pedig 16-ra. 

Magyarországi adatok szerint a termelékenyebb cégeknél dolgozók körében – a kevésbé termelékeny cégekhez képest  – nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják és kezelik a leggyakoribb krónikus betegségeket, miközben a mentális betegségek előfordulása is ritkább.

Mind egy egyszeri egészségügyi sokk – például egy baleset – mind az általános rossz egészségi állapot hosszú távú kedvezőtlen munkaerőpiaci következményekhez vezetnek, írják a Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzésben. Akiknek jobb az egészségi állapotuk, átlagosan kedvezőbb a keresetük és jobb munkahelyen dolgoznak. Egy az európai országokat vizsgáló összehasonlító tanulmánya szerint az egyes egészségsokkok közül az agyi érkatasztrófának vagyis a sztróknak, az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legerősebb negatív hatása a jövőbeli munkaórákra. 

Bérvesztességgel járnak a betegségek

Egy magyar tanulmány a váratlan és enyhe balesetek hatását vizsgálta, és megállapították, hogy bár ezek nem befolyásolják a hosszú távú munkavégzési képességet, mégis tartós bérveszteséget okoznak: a becslés szerint két év után a bér csökkenése 2,5 százalék. Ez a hatás főként abból ered, hogy a távollét alatt a munkavállalók nem váltanak magasabb bért fizető munkahelyekre. 

A jobb minőségű cégeknél dolgozók nagyobb valószínűséggel tartják meg munkahelyüket, és kisebb valószínűséggel vesznek igénybe rokkantsági ellátást az egészségügyi sokk miatt.

A tanulmányban a  gyógyszerfogyasztás és a fekvőbeteg-ellátás igénybevételét is vizsgálták a munkaerőpiaccal összefüggésben. A bérek elmaradása a legnagyobb a pszichiátriai betegségek miatt hospitalizált egyének és a mentális betegségek miatt gyógyszert szedők körében. Ugyanakkor a vérnyomáscsökkentők szedése pozitív hatással van a foglalkoztatottak arányára.

Statisztikai adatok szerint a magyar munkavállalók közül a legtöbben vérnyomáscsökkentőt szednek majd ezt követi a mentális betegségek miatt felírt gyógyszerek aránya.

Tíz magyar magas vérnyomásban szenvedő felnőtt közül átlagosan csak hat betegnél diagnosztizálta orvos a betegséget, és közülük csak öt felnőtt kezelt, és a kezelt páciensek között is csak minden másodiknak van a vérnyomása megfelelően beállítva.

Hazánkban a 30-79 éves lakosság közel fele, a férfiak 56, a nők 41 százaléka szenved magas vérnyomás betegségben. Ezzel Magyarország az országok azon 10 százaléka közé tartozik ahol a legmagasabb a hipertónia aránya az említett 30-79 éves korcsoportban

– ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból.

Ha sikerülne Magyarországon a hatékonyan kezelt magas vérnyomással küzdő betegek arányát megduplázni, akkor 2040-re 86 ezer haláleset lenne elkerülhető, írja a WHO. Ezzel a magas szisztolés vérnyomásnak tulajdonítható szív- és érrendszeri női halálozás fele, a férfi halálozás közel 60 százaléka megelőzhető lenne. 

A Munkaerőpiaci Tükör tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a rosszindulatú betegség hatására a foglalkoztatás aránya 65 százalékról 34 százalékra csökken, majd emelkedni kezd, és három év múlva 40 százalék körüli szintet ér el, ebben az arányadatban már benne vannak az elhunyt munkavállalók is. Az elemzés következtetése szerint a korábban különböző betegségek miatt fekvőbeteg-ellátásban részesülő, illetve gyógyszert fogyasztó, munkaképes korú lakosság későbbi foglalkoztatása és bére egyértelműen alacsonyabb az ilyen ellátásokban nem részesülőkhöz képest.