Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott:

Magyarország mentes a kérődzőket támadó kéknyelv-betegség, de a hatékony vakcinát még csak most engedélyezte az Európai Unió (EU).

  • Ismét terjed Európa több országában a kór, amely a kérődző állatállományt, elsősorban juhokat, szarvasmarhákat és vadon élő kérődzőket veszélyezteti. 
  • Hazánk mellett a szomszédos országok közül már csak Szlovénia és Szlovákia mentes a betegségtől.

Wagenhoffer Zsombor az InfoRádióban elmondta, a betegség azonban klímaváltozással és a növekvő ember- és állatforgalommal jelent meg a kontinensen.

Magyarországon először 2008-ban, aztán 2014-ben mutatták ki, majd csak 2021-ben kapott kéknyelv-mentes státuszt az ország.

Az ügyvezető igazgató azt mondta: a kéknyelv-betegség szempontjából nehéz év volt 2024, mert nagyon sok helyen terjedt, és már 36 vírustörzset különböztetnek meg, az Európai Bizottság (EB) ezek közül 26-ot vett nyilvántartásba, és ebből három törzs van most jelen Európában. Hozzátette:

a megjelent törzsek ellen most engedélyezték az új vakcinákat, amelyek hatékonyak, és bár nem adnak teljes védelmet, de gyengébb vagy tünetmentes lesz a betegség lefolyása.

A védekezésről elmondta, hogy eleinte Európa érzékenyen reagált a megbetegedésre, nem engedte be azokból az országokból a terméket vagy az állatot, ahol a kór felütötte a fejét, szerinte az utóbbi időszakban az EB „elengedte” ezt a betegséget, és nem rendel el kereskedelmi korlátozások az EU-n belül, viszont az unión kívüli országok esetében fontos szempont, hogy a kéknyelv-megbetegedéstől mentes-e egy ország.

A szakember elmondta még, hogy

  • a betegség a juhoknál akár ötszázalékos elhullást is okozhat, de ez nagyban függ az állomány immunstátuszától,
  • míg a szarvasmarháknál lázzal, átmeneti néhány napos vagy hetes tejtermelés-csökkenéssel jár a megbetegedés, amely állatról állatra nem terjed, viszont a törpeszúnyogok – a vektorok – a vírust ürítő állatokról továbbviszik a fertőzést. 
Azért vagyunk egy kicsit idegesebbek, mert jön az az időszak, amikor ez a vektor elkezd repülni, és a nyári és az őszi időszakban jellemzően terjed ez a betegség

– fogalmazott Wagenhoffer Zsombor.

Az MTI tudósítása szerint eredményesnek értékelte a ragadós száj- és körömfájással szembeni védekezést Nagy István agrárminiszter, aki kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt adott beszámolójában azt mondta: ha nem lesz újabb fertőzés, akkor május 30-án kihirdethetik a mentességet, június 30-ával pedig feloldhatják a Magyarországgal szemben elrendelt európai uniós korlátozásokat is.

Változtak a szabályok: a jövőben nem feltétlenül kell megválni a fertőzött állattól, ha kéknyelv-betegséget mutatnak ki az állományban; a kormány rendelete szerint ezzel csökkenthetők a gazdasági károk. Erről ITT olvashat bővebben.

Kapcsolódó