A rendelésállomány valamint a foglalkoztatási várakozások alapján számított, az építőipari cégek rövid távú kilátásait egyetlen számba sűrítő építőipari bizalmi index értéke 2018 második felében és 2019 első negyedében egy viszonylag szűk sávban mozgott, a februári növekedés után, márciusban pedig visszakorrigált év eleji szintjére. Értéke ebben a hónapban csaknem 4 ponttal csökkent az előzőhöz képest - derül ki a GKI Zrt. friss felméréséből.

A szezonálisan kiigazított adatok alapján az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése márciusban nagyon enyhén gyengült az előző hónaphoz képest. E mutató az elmúlt fél évben egy igen szűk sávban mozgott. Februárhoz képest a nyers adatok is valamelyes romlást mutatnak. Márciusban a cégek 27 százaléka számolt be növekvő, 10 százaléka csökkenő termelésről szemben az egy évvel ezelőtti 27 és 7 százalékkal. A mélyépítésnél javult, a magasépítésnél negatívabb lett a megítélés.

Kapcsolódó

Márciusban némileg romlott a rendelésállományok értékelése is az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is kedvezőtlen irányú változást jeleznek. A válaszadó vállalkozások 34 százaléka számolt be magas, 10 százaléka alacsony rendelésállományról, míg februárban ugyanez a két arány rendre 36 és 8 százalék volt.

Hibahatáron belül korrigáltak az előző hónaphoz képest a foglalkoztatási várakozások, legalábbis a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok viszont enyhe, de kedvező irányú változást mutatnak. A következő három hónapban létszámbővítésre készül a válaszadó cégek 34 százaléka, míg 4 százalékuk leépítést tervez. Februárban ugyanez a két arány rendre 30 és 3 százalék volt.

Az áremelési törekvések intenzitása - a februári jelentős erősödés után - márciusban kissé negatívan korrigált az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nem kiigazított adatok is lefelé mozdultak el: az áremelést tervezők aránya a februári 53 százalékról márciusra 49 százalékra csökkent, míg az árcsökkenésre számítóké maradt 1százalék.

Csaknem a cégek 70 százalékának gondot okoz a munkaerőhiány, a kapacitások hiánya szűk harmadukat zavarja. A kereslet hiánya, mint hátráltató tényező gyakorlatilag eltűnt a magyar építőiparból. Ugyanakkor a különféle finanszírozási gondok még elég széles körben érezhetők.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése - a februári komoly javulás után - márciusban érezhetően romlott az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers, azaz szezonálisan kiigazítatlan adatok is negatív változást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya márciusban 26 és 14, februárban pedig 27 és 4 százalék volt.