Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,7, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal mérséklődött az építőipari termelés volumene. Azt sem mondhatjuk, hogy az építőipar előre ivott a medve, azaz a kormányzati intézkedések bőrére, hiszen a megkötött új szerződések volumene 51,1, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.

Csak a szokásos, mondhatnánk, és valóban a számok nem okoznak csalódást, hiszen a szakemberek, így az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) is már korábban nyilatkozta, hogy 2023 mellett 2024-től sem várnak túl sokat. Látva a gazdasági folyamatokat és a hazai viszonyokat, ez nem is tűnt kockázatos jóslatnak, mindenesetre bejött. A közvélekedés szerint az idei év lehet a változás éve, amikor a nagyjából 10 éve megindult pozitív folyamatok nyomdokain haladva egy újabb felfelé ívelő ciklus kezdődhet.

Kép: MTI

A tavalyi évet az építőanyag-kereskedők tevékenysége is jól jellemzi, hiszen 2024-ben csak néhány százalékos forgalombővülést értek el. Általánosságban az építőipari pangás mögött több jelenség hatásai figyelhetők meg. Az állami beruházások többsége kifutott, a vállalati megrendelések pedig a magas kamatok és a gyenge gazadási kilátások miatt szinte alig voltak.

A lakáspiac életjeleket ad

Az építőipari tevékenységeken belül most koncentráljunk az ingatlanpiacra, nem véletlenül a Kormány is jelentős erőforrásokat csoportosít a lakásszektorba, illetve számos intézkedést hozott, amelyekről azt gondolja, hogy stimulálni fogja a piacot. A Magyar Nemzeti Bank számai mindenesetre jó kiindulóalapnak tűnnek, amely szerint 2024 novemberében a háztartások hitelállománya 63,4 milliárd forintos növekedést mutatott. Bár ez még messze elmarad a 2021-22-es értékektől, de hónapok óta növekedést mutat a megelőző év azonos időszakéhoz képest.

Vagyis lassan megkezdődött a konszolidáció utáni növekedés, amely még csak nyomokban kimutatható. Mindenesetre a lakáspiacon az év második felében már markánsabban érzékelhetők lesznek az állami ösztönzők, így a vidéki otthonfelújítási támogatás, az energiahatékonysági otthonfelújítási program egyszerűsítése, az új építésű ingatlanok 5 százalékos áfájának meghosszabbítása, az önkéntes nyugdíjpénztári és a SZÉP-kártya megtakarítások lakásfelújításokra történő felhasználhatósága, és akkor még nem beszéltünk az állampapír-piacról a szektorba áramló több száz milliárd forintról.

De természetesen a felújítási piac csupán az ingatlan- és ezen belül a lakásszektor kis szegmense. Ez azért is érdekes, mert a nagy fejlesztéseket a nagyvállalatok viszik el, míg a háztartási szintű felújítások alapvetően a mikro-, kis és középvállalkozásokat hozhatja helyzetbe. 2023-ban Magyarországon a foglalkoztatottak több mint 8 százaléka, 391 ezer fő dolgozott az építőipari vállalkozásoknál a KSH szerint, amelyek legnagyobb hányadát a mikro- és kisvállalkozások adták.

Kormányzati ösztönzők

A kormányzat felismerte a lakhatási válságot is, nem véletlenül készült el tavaly szeptemberben a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című dokumentum. Az Új Gazdasági Akcióterv meghatározó hányada foglalkozik a lakáskérdéssel, többek között az újlakások piacán a következő 8-10 esztendő távlatában az a cél, hogy évente 25-30 ezer újlakás épüljön, illetve azt szeretnék, hogy évenként nagyjából 2-3 ezerrel nőjön az újlakás-állomány.

A Kormány ennek érdekében bejelentette, hogy az új lakhatási tőkeprogram, a Baross Gábor 2.0 keretében 200 milliárd forintot osztanak szét az ingatlanalapok között, amely 2025 március 1-jén indul a megfizethető lakhatás jegyében. Az állami befektetés 80 százalékából kell lakást, bérlakást, kollégiumot építeni, és a maradékból húzhatnak fel más kereskedelmi épületeket. 

Ide kapcsolódnak a rozsdaövezeti akcióterületek, amelyek többek között Budapest értékes területeit is jelentik. 2020-ban törvény született „rozsdaövezeti akcióterületek” létrehozásáról, amelynek célja a rozsdaövezeti akcióterületen történő ingatlanfejlesztések támogatása, ezért nem csodálkoznánk, ha az új lakáspolitikai koncepció és az ingatlanalapok támogatása ezt a programot fejlesztené és bővítené ki új ösztönzőkkel.

Ezek az intézkedések az építőiparban és az ingatlanpiacon tevékenykedő vállalatok számára újabb munkákat és projekteket jelentenek, hiszen meg kell őrizni az építőipari kapacitásokat, ne történjen meg ismét 2008, amikor a válság után több tízezren nyugatra költöztek, és a munkaerő leépült az ágazatban.