A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

2016-ban az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren - 28 ezerrel többen, mint 2015-ben - adták bérbe az ingatlanjukat. Jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét, hiszen csak a 15 százalék személyi jövedelemadó terheli az ingatlankiadást - véli a NAV. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a NAV ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni. (Ez tehet be Magyarországnak - erre nem sokan számítottak.)

Kapcsolódó

A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre - a jelenlegi egy ingatlan helyett - már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális: szobánként mindössze évi 38 400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. A tételes átalányadózók száma tovább emelkedhet, tekintettel arra, hogy most már az is letudhatja adókötelezettségét a szobánként fizetendő évi 38 400 forinttal, aki két vagy három ingatlant ad ki.

A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a 'T101-es nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

A két intézkedés majd három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés, illetve az adóhivatal EU-ban is példaértékű kockázatelemzési hatékonysága miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.