Sokszor nem az igazságot akarja az agyunk feltárni elsődlegesen, hanem gyorsan és energiatakarékosan akar döntést hozni. Ezért egyszerűsítő mechanizmusokat, azaz úgynevezett heurisztikákat alkalmaz, amelyek ugyan a legtöbb helyzetben hasznosak, ám bizonyos körülmények között torzításhoz vezethetnek.

A Weborvos szerint az egyik ilyen a megerősítési torzítás, amely során az egyén azokat az információkat részesíti előnyben, amelyek a korábbi hiedelmeihez illeszkednek, és hajlamos az ellentmondó adatokat figyelmen kívül hagyni. Egyes tanulmányok szerint ez szinte minden gondolkodási területen kimutatható, mivel az információfeldolgozás során az agy automatikusan szelektál.

Kapcsolódó

A másik az elérhetőségi heurisztika, amelynek lényege, hogy az emberek aszerint ítélik meg egy esemény gyakoriságát, hogy milyen könnyen tudnak rá példát felidézni. Így például ha egy eseménynek erős érzelmi hatása van, gyakran szerepel a médiában vagy személyesen is érint minket, esetleg aránytalanul gyakorinak tűnhet.

Ennek következményeként például egy ritka, de sokat emlegetett betegség aránytalanul veszélyesnek tűnhet, miközben a valóban gyakoribb egészségügyi kockázatokat kevésbé érezzük fenyegetőnek.

A túlbizakodási torzítás lényege, hogy az egyén a saját tudását, ítélőképességét valamint az előrejelzéseinek pontosságát túlbecsüli. Ennek a jelenségnek alkalmazkodási gyökerei vannak, mivel az önbizalom növeli a cselekvési hajlandóságot.

Még a szakemberek körében is gyakori heurisztika a horgonyzás, aminek a lényege, hogy egy adott dologgal kapcsolatban az elsőként kapott információ aránytalanul erős referenciaponttá válik, és a későbbi becslésekre is hatással van.

A jelenorientált torzítás során az azonnali jutalom túlértékelődik a jövőbeli haszonhoz képest. Ez a mechanizmus szerepet játszik a halogatásban, az egészségmagatartási döntésekben, valamint a függőségi mintázatok kialakulásában is – írja a lap.

A volatilitás pszichológiája: hogyan ver át a saját agyunk befektetőként?

Az utóbbi időszak piaci kilengései újra és újra emlékeztetnek arra, hogy a kereskedés során nem elég érteni a grafikonokat – fejben is ott kell lenni. Amikor egyik nap eufória, másnap pánik uralja a piacot, a hírek és a meredek ármozgások kihatnak a döntéshozatalra is: gyorsítják a reakciót, beszűkítik a figyelmet, és előcsalják azokat a mentális csapdákat, amelyek veszélyesen drágák tudnak lenni. Az ilyen helyzetekre legalább olyan tudatosan fel lehet készülni. Hogyan? A kérdésre Siklós Bence, a Peak tanácsadója válaszolt.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.