Amikor legközelebb végigpörgeti a Facebookot, az Instagramot vagy a TikTokot, érdemes gyanakvással tekintenie a szembejövő, visszautasíthatatlannak tűnő befektetési ajánlatokra. A techóriások ugyanis egy rendkívül jövedelmező, ám annál sötétebb üzleti modellt működtetnek. A közösségimédia-platformok több milliárd eurós extraprofitra tesznek szert azáltal, hogy gyanútlan felhasználóikat kiszolgáltatják a kiberbűnözőknek – derül ki a Revolut megbízásából készült friss kutatásból.

A csaló hirdetések egyre nagyobb problémát jelentenek ezeken a platformokon. Annak ellenére, hogy a fizetett hirdetések szabályozott iparágnak számítanak, a hamis reklámok továbbra is sújtják a felhasználókat.

Tízből egy hirdetés csalás, amivel az európai felhasználók találkoznak.

Egy iparág, amely a csalásra épül?

Ráadásul a közösségi média platformok is profitálnak: 2025-ben becslések szerint közel 1650 milliárd forint bevételt szereztek a csaló hirdetésekből Európában, annak ellenére, hogy azok mekkora kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve.

A Juniper Research adatai szerint a probléma volumene is meghaladja a hétköznapi bosszúság kategóriáját. Az adatok szerint tavaly Európában közel 993 milliárd alkalommal jelentek meg csaló hirdetések a közösségi médiában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összes megjelenített reklám 10 százaléka kártékony átverés volt.

Magyarország ebből a tortából 1,9 százalékot tesz ki, ami 19 milliárd darab csaló hirdetést jelent. A listában Franciaország (107 milliárd), az Egyesült Királyság (95 milliárd), Olaszország (94 milliárd) és Németország (89 milliárd) vezet. Miközben Írországban 6 milliárd, míg Litvániában csupán 4 milliárd ilyen eset történt.

Mivel Európában a 15 év feletti lakosság 59 százaléka, azaz több mint 430 millió ember aktív havi szintű közösségimédia-használó, a bűnözők számára ez egy példátlanul hatalmas, könnyen célozható piacot jelent. Egy átlagos európai felhasználó ma havonta több mint 190 csaló hirdetéssel találkozik a platformokon, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ez a szám 2030-ra havi 250-re fog emelkedni. Bár a fizetett hirdetések piaca elvileg egy szabályozott iparág, a kártékony reklámok továbbra is elárasztják a felületeket.

Piszkos milliárdok: súlyos érdekellentét a Szilícium-völgyben

A jelentés legkeményebb megállapítása a platformok anyagi bűnrészességére vonatkozik. A becslések szerint a közösségimédia-vállalatok 2025-ben közel 17 ezer milliárd forintnyi bevételt realizáltak Európában kizárólag ezekből a csaló hirdetésekből.

A kutatás rávilágít egy alapvető és feloldhatatlan érdekellentétre: a platformok minden egyes hirdetés után bevételt generálnak, függetlenül attól, hogy a reklám hiteles-e vagy sem. Az európai hirdetési bevételek a becslések szerint a 2025-ös 17 ezer milliárd forintról 2030-ra elképesztő mértékben, 120 százalékkal 37,4 milliárd forintra nőnek.

Ebben a hihetetlen növekedési hajszában a felhasználók védelme gyakran háttérbe szorul a reklámbevételek maximalizálásával szemben. Ha a cégek blokkolnák ezeket a csalókat, az azonnali és jelentős bevételkiesést, valamint komoly pluszköltségeket jelentene számukra.

Látszatintézkedések

A tech-cégek persze a nyilvánosság előtt mást kommunikálnak. A Meta (a Facebook és az Instagram anyacége) például hangsúlyozza elkötelezettségét a probléma kezelése mellett: mesterséges intelligenciára (AI-ra) épülő arcfelismerő szoftvereket használnak a jogosulatlan képhasználat kiszűrésére, és eszközöket biztosítanak a márkáknak a visszaélések jelentésére. A vállalat bejelentése szerint 2025 novemberéig 134 millió csaló hirdetést távolítottak el, és az év első hat hónapjában 12 millió, átverésekhez köthető fiókot töröltek.

Kapcsolódó

Azonban kiszivárgott belső dokumentumok súlyos árnyékot vetnek ezekre a sikerszámokra. Például a Reuters beszámolója szerint a Meta a színfalak mögött egy olyan forgatókönyvet alkalmazott, amelynek célja nem a probléma gyökeres megoldása volt. Ahelyett, hogy a csaló hirdetőket tiltották volna ki a platformról, a vállalat bizonyos országokban egyszerűen eltávolította az ismert átverésekhez köthető keresési kulcsszavakat a nyilvános hirdetési könyvtárából. Ennek az volt a célja, hogy elrejtse a kártékony hirdetéseket a tényfeltáró újságírók és a szabályozó hatóságok elől, nem pedig az, hogy megvédje a felhasználókat.

Bár a platformok ma már erősen támaszkodnak az AI-ra a gyanús aktivitások automatizált szűrésében, ez a technológia önmagában elégtelen. A hatalmas adatforgalom miatti túlzott automatizáció következményeként rengeteg magas kockázatú hirdetés „csúszik át” a rostán.

Mekkora árat fizetnek a felhasználók?

Amikor az automatizált szűrők kudarcot vallanak, a felhasználók fizetik meg az árát – méghozzá szó szerint. A csalók egyre jobb módszerekkel dolgoznak: kihasználják a mesterséges intelligenciát a hirdetések gyorsabb és hihetőbb generálására, és előszeretettel másolnak le legitim márkákat vagy ismert személyiségeket. Különösen népszerűek a kriptovalutákhoz és egyéb gyors meggazdagodást ígérő pénzügyi befektetésekhez kapcsolódó átverések, mivel ezek kecsegtetnek a legnagyobb haszonnal a bűnözőknek. Ezen hirdetések gyakran a marketplace-felületeken jelennek meg.

A sikeres átverések egy áldozatra jutó átlagos vesztesége drámai képet mutat Európa-szerte. Tavaly egy sikeres csalás áldozata közel 405 ezer forintot veszített Magyarországon, de a legtöbb pénzt az írektől sikerült kicsalni, átlagosan 561 ezer forintot, míg a britektől 546 ezer forintot. A lista jó oldalán Bulgária, Lengyelország és Olaszország vezet, ahol kevesebb mint 300 ezer forint volt az egy átvert felhasználóra jutó csalás összege.

A pénzügyi károkon túl a jelentés kiemeli az áldozatok által elszenvedett súlyos érzelmi traumát, a szégyenérzetet és a kiszolgáltatottságot is, ami hosszú távon elidegenítheti őket a digitális tértől, és a biztonságérzetük is visszaeshet.

Kinek a felelőssége megállítani ezt?

Gyakori érv, hogy a felhasználóknak kellene tudatosabbnak lenniük. A Juniper Research kutatása ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy mivel a közösségimédia-vállalatok irányítják a teljes ökoszisztémát – ők fejlesztik az algoritmusokat, ők hagyják jóvá a hirdetéseket, és ők biztosítják a platformot, sőt sokszor a fizetési felületeket is –, a felelősség szinte teljes egészében őket terheli. A platformok nem tolhatják át teljesen a felelősséget sem a gyanútlan felhasználókra, sem pedig a szabályozó hatóságokra.

A jövőkép nem fest túl jól. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a kutatók becslése szerint 2030-ra az európai közösségi felületeken megjelenő csaló hirdetések száma elérheti az 1400 milliárdot.

Az egyetlen kiút?

Bár ezek a médiumok rövid távon profitálnak a csalók pénzéből, hosszú távon a saját sírjukat ássák. Ahogy egyre több az átverés, úgy párolog el a platformokba vetett bizalom, ami előbb-utóbb a felhasználók elvándorlásához és a legitim hirdetők távozásához vezet.

Az ökoszisztéma szereplői közül a közösségimédia-platformok viselik a legnagyobb felelősséget a csaló hirdetések hatásának csökkentésében. Ezt az átlátható hirdetésjóváhagyási folyamatokkal, a mesterséges intelligencia alkalmazásával, valamint a szabályozásoknak való megfeleléssel kell elérniük.

Annak ellenére, hogy a csaló hirdetések eltávolítása bevételkieséssel jár, és a fellépés költségei is növekednek, a közösségimédia-platformoknak meg kell védeniük felületeik értékét, és csökkenteniük kell a felhasználóikat érő pénzügyi veszteségek kockázatát.

A puszta ígéreteken túl határozottabb fellépésre, lényegesen nagyobb átláthatóságra és több, a felhasználók védelmét szolgáló technológia bevezetésére van szükség. Ezeket az erőfeszítéseket olyan vezető vállalatoknak kell élükre állítaniuk, mint a Meta – állítja a kutatás.

  • A platformoknak nyilvánosságra kell hozniuk a csalások elleni küzdelem érdekében tett lépéseiket, és számonkérhető módon kell vállalniuk a felelősséget a csaló hirdetések számának csökkentéséért.
  • Az automatizált azonosítás – például az AI alkalmazása – önmagában nem elegendő a csaló hirdetések teljes körű visszaszorításához. Szükség van manuális ellenőrzésre is, különösen a hirdetők hitelességének vizsgálatakor.
  • A csalások elleni minden intézkedésnek a felhasználók védelmét kell szolgálnia, ideértve ezen hirdetők eltávolítását az ökoszisztémából és a megtévesztő hirdetések blokkolását.
  • Ahogy az új technológiák egyre hatékonyabban szűrik ki a csaló hirdetéseket, úgy a csalók is új módszereket fejlesztenek ki a felismerés kijátszására. A platformoknak gyorsan és rugalmasan kell reagálniuk ezekre az új taktikákra.
  • Miközben a közösségimédia-platformok csökkentik a csaló hirdetések számát, kommunikálniuk is kell erőfeszítéseiket a felhasználók felé, hogy erősítsék a bizalmat és növeljék a platformjaik iránti elköteleződést.