Az egészségügyben dolgozók bére évek óta visszatérő vitapont a kormányzat és az érdekképviseletek között. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) az egészségügyi államtitkársággal folytatott egyeztetései után elárulta, hogy a 2026–2030 közötti időszakra milyen béremelési javaslatokat fogalmaztak meg, nem csak az ápolók számára. Emellett az  orvosok és a műszaki-gazdasági területen dolgozók bérkorrekcióját is szorgalmazzák.

Egy olyan bérpályát vázolt fel a szakszervezet, amely nem egy egyszeri korrekciót, hanem több évre előre rögzített, strukturális bérrendezést jelentene.

A szakszervezet szerint kiszámíthatóság nélkül nincs stabil egészségügyi ellátórendszer. Éppen ezért minden dolgozói csoport számára éves, előre tervezhető béremelést kérnek. Minimum az infláció mértékét követő korrekciót tartanak elfogadhatónak, de ha a nemzetgazdasági átlagbérek gyorsabban nőnek, akkor az egészségügyben is ehhez kellene igazítani az emelést. Ez lényegében egy relatív bérpozíció-megőrző mechanizmus lenne, amely megakadályozná, hogy az ágazat újra leszakadjon.

A 2026-os évre már konkrét számokat is letettek az asztalra.

A szakdolgozók esetében 20 százalékos béremelést javasolnak, a műszaki–gazdasági területen dolgozóknál 15 százalékos korrekciót, míg a rezidenseknél legalább 10 százalékos növelést tartanak indokoltnak.

Emellett az orvosi bértábla korrekcióját is szorgalmazzák, különös tekintettel a fiatal orvosokra, akiknél – a szakszervezet érvelése szerint – még mindig jelentős a pályaelhagyási kockázat.

A FESZ javaslatcsomagjának egyik legmarkánsabb eleme a bérarányok újraszabályozása. Céljuk, hogy a szakdolgozói bérek érjék el legalább az orvosi bérek 45 százalékát, majd 2030-ra az 50 százalékát.

Ugyanilyen hangsúlyos elem a háttérdolgozók – például gazdasági, műszaki, adminisztratív munkatársak – bérfelzárkóztatása is. A szakszervezet szerint az egészségügy működése rendszerszintű csapatmunka, amelyben a nem egészségügyi végzettségű munkatársak bérezése sem maradhat ki a bérfejlesztésből.

A javaslatcsomag filozófiája az alapbérek megerősítése. A FESZ szerint a jelenlegi struktúra túlzottan támaszkodik a túlórára és a pótlékokra, ami hosszú távon fenntarthatatlan. A kevesebb túlmunka-kényszer nemcsak munkaerő-megtartási kérdés, hanem betegbiztonsági szempont is.

A szakszervezet magasabb pályakezdő béreket is sürget, valamint a mentorok és képző szakemberek anyagi elismerését is fontosnak tartja. Ha a belépési ponton nem versenyképes a rendszer, a későbbi bérrendezés már csak tűzoltás.