Kisgömböcként hízik az államok adóssága – ebből lesz a következő válság?

A világ összes országának adóssága már megközelíti a globális GDP-t: a probléma egyre gyakrabban okoz feszültséget a tőkepiacokon. A kérdéskört Kiss Péterrel, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatójával jártuk körbe a Bázispont podcast adásában.
Sárosi Viktor, 2026. február 16. Fotó: Economx

A globális államadósság értéke már már megközelíti a globális GDP-t, ez alapján mérföldkőhöz ért a világ és különösen a magas eladósodottsági mutatókkal rendelkező országok. A probléma előbb utóbb valamiféle megoldásért kiált, addig pedig nem árt a figyelem a befektetők, kötvénytulajdonosok részéről sem. 

Az adósság mértéke elsőre félelmetesnek tűnhet, de sokkal fontosabb: mindez fenntartható-e, vagyis képesek-e az államok folyamatosan törleszteni az adósságaikat. 

A probléma leginkább az, hogy egyes országokban a GDP-arányos adósság már olyan magas (és ez nem ritkán magas kamatkiadásokkal párosul), hogy ez tőkepiacokon láthatóan feszültségekhez vezet. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kamatszinteken a befektetők már egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a különféle államok költségvetési deficitjét és újra megvenni a lejáró kötvényeiket. Elsősorban a fejlett piaci kötvények hozamain látszik mindez, a 30 éves, vagy még hosszabb lejáratokon láthatunk érdemi hozamemelkedést.

Az adósságspirál főleg a Covid-időszak óta látványos. Általános, globális trenddé vált azóta, hogy a költségvetési deficitek korábban nem látott magas szinteken ragadtak. 

Szerencsére az államadósság csökkentésének (GDP arányosan) több módja van. Közben a megszorítás szinte tiltott szóvá vált, költekezni viszont szinte muszáj:

  • covid után az ellátási láncok helyrehozatalára
  • Európában fegyverkezésre (30 év halogatás után)
  • energiaátmenetre
  • egészségügyre

Lenne értelme a jelenleg 75 százalékos magyar GDP arányos hiányt érdemben csökkenteni ilyen külső körülmények mellett? – tettük fel a kérdést. Kiss Péter szerint a magyar gazdaságra sajnos igaz, hogy a jelenlegi ráta sérülékenységet jelent, ami főleg piaci sokkok idején erősödik fel, tehát mindenképp kívánatos lenne a szint mérséklése. 

 

Miről volt még szó az adásban?

  • Hogyan lehet államadósságot csökkenteni?
  • Miért vásároltak a külföldi befektetők eddig amerikai államkötvényeket és miért teszik most ezt egyre kisebb lelkesedéssel?
  • Melyik európai országban égető probléma a magas államadósság?
  • Mit tesz a Fed a mérlegében lévő jelentős kötvényállománnyal?
  • Miért kell árgus szemekkel figyelni a japán kötvénypiacot?
  • Milyen eszközosztályok lehetnek az elszálló adósságok vesztesei?

További videók

Ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket!

Kisgömböcként hízik az államok adóssága – ebből lesz a következő válság?

A világ összes országának adóssága már megközelíti a globális GDP-t: a probléma egyre gyakrabban okoz feszültséget a tőkepiacokon. A kérdéskört Kiss Péterrel, az Amundi Alapkezelő...

A NAPI Online nem vállal felelőséget a cikküldő "Megjegyzés" mezőjébe írt tartalomért és kijelenti, hogy a cikküldő kizárólag látogatóink kezdeményezésére küld leveleket. Tájékoztatásul közöljük, hogy a cikküldő minden elküldött levélben megjeleníti a küldést kezdeményező látogató IP címét.

Copyright 2001-2026 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.