Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön hozza nyilvánosságra éves eredményeit, s ebben várhatóan arra figyelmeztetnek majd, hogy a régió jegybankjainak komoly veszteségekkel kell szembesülniük. A tavaly az emelkedő kamatlábak miatt ugyanis magasabb a bankok finanszírozási költsége, mint amekkora az egy évtizednyi mennyiségi lazítás miatt felhalmozott alacsony kamatozású eszközök hozama – írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg.

Az EKB bejelentése várhatóan csak a nyitánya lesz a kínos jegybanki közzétételeknek,

a legnagyobb veszteségről várhatóan a német Bundesbank adhat számot. Mario Centeno, a Portugál Nemzeti Bank elnöke egy interjúban már jelezte, hogy már 2022-ben is sok bank veszteséget csinált az eszközök és a források kamatai közötti jelentős eltérések miatt. Persze az euróövezeti jegybankok veszteségei nem lennének egyedülállók. A Svájci Nemzeti Bank már a múlt hónapban komoly feltűnést keltett masszív tavalyi veszteségeivel, s a jegybankárok egy része már akkor elkezdett aggódni a folyamat következményei miatt.

Ez a veszteség nem is veszteség?

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) mindenesetre a hó elején tett közzé egy tanulmányt, amely szerint az ilyen veszteségek nem számítanak, a központi bankok működhetnek negatív saját tőkével is, és nem mehetnek csődbe. Szerintük a veszteségeknek nincs hatása a monetáris politikára.

Ennek ellenére az EKB nem örül a fejleményeknek, különösen amiatt, hogy a saját működésére vonatkozó szabályok, illetve a nemzeti jegybankok szabályai is megkövetelhetik, hogy állami pénzekből pótolják a központi bankoknál keletkező tőkehiányt – írja az összefoglaló.

Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának igazgatósági tagja szerint a Bundesbank valószínűleg csak csekély veszteséget könyvelhet el 2022-ben, enne mértéke 2023-ban azonban már 26 milliárd euróra (28 milliárd dollárra) emelkedik, ha az EKB kamatai a jelenlegi szinten maradnak. Ezzel gyakorlatilag elvinné az eszközvásárlási programok veszteségeire képzett 20 milliárd eurós céltartalékot, valamint az 5 milliárd eurós tőkét és további tartalékokat is.

Ez egy normális cégnél fizetésképtelenséget jelentene

– mutatott rá.

Gros szerint a Bundesbank éves jelentésében lesz egy erre vonatkozó figyelmeztetés, miközben a német jegybank megpróbál majd a háttérben csendesen tárgyalni egy tőkeinjekcióról a szövetségi kormány részéről. Már volt hasonló helyzet egyébként a történelemben: az 1970-es években az ismétlődő veszteségeket a német jegybank a következő évekre vitte át, s lehet, hogy most is így tesz majd – írja az összefoglaló.

Más euróövezeti jegybankok szintén nagy veszteségekkel néznek szembe 2023-ban, de várhatóan nem akkorával, hogy az teljesen elvigye tőkéjüket. Gros várakozásai szerint ez 17 milliárd euró lesz Franciaországban, 9 milliárd euró Olaszországban és 5 milliárd euró Hollandiában. Ha a kamatok 2024-ben is magasak maradnak, a holland és a francia jegybankot is fenyegeti az, hogy saját tőkéje mínuszba csúszik.

Mégis állami pénz kell a pótlásra

Szeptemberben mindenesetre a holland jegybank vezetője, Klaas Knot figyelmeztette kormányát. Elmondása szerint az elkövetkező években jelentős, halmozott veszteségekre kell felkészülni, s az adófizetői pénzből történő tőkepótlásra is szükség lehet.

Jerome Haegeli, a Swiss Re vezető közgazdásza, a Svájci Nemzeti Bank korábbi tisztviselője szerint a folyamat következménye az lehet, hogy a központi bankok és kvantitatív lazítási programjaik szorosabb politikai és nyilvános ellenőrzés alá kerülnek. A magas infláció – amelyért sokan részben a lazítási programokat is okolják – és a tőkehiány kezeléséhez szükséges adófizetői transzferek kombinációja nem más, mint a gazdaságok úgynevezett szuperadója – véli a szakértő.

A központi bankok már nem biztosítanak extra bevételeket a költségvetéseknek, s ez államháztartási hiány növekedését okozza. Eközben a keletkező pénzügyi lyukak betömése miatt a kormányoknak adóemelésekre kényszerülhetnek. A kettős hatás viszont veszélybe sodorja a központi bankok legfontosabb eszközét, amely nem más, mint függetlenségük – mondta a szakértő.