Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását – közölte hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium.

A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében.

A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.

A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról. Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.

A lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.

Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból.A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

A fertőzött állatokat nem kezelik.

A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok.

Elrendelik:

  • a mozgáskorlátozást,
  • az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását,
  • a tisztítást és fertőtlenítést,
  • valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.

Márciusban Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa  egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a betegség elterjedésének megakadályozására. A környező országok is bezárkóztak, a határokon fertőtlenítést végeztek.„Több mint 9100 szarvasmarhát és 7300 sertést kellett felszámolni. Egyedül Kisbajcson 4,5 milliárd forintnyi értékű volt csak a felszámolt állatállomány, és ezen kívül érintett még négy másik telep”. Erről itt olvashat többet >>>