Noha szerencsére kevés olyan inváziós kártevőnek van olyan elemi gazdasági és kulturális hatása Magyarországon, mint az éppen százötven éve megjelent filoxérának, vagy a hidegháborús propagandában is kulcsszerepet játszó burgonyabogárnak, a hazai növényvédelem folyamatosan, és egyre növekvő mértékben szembesül az idegen fajok megjelenéséből fakadó kihívásokkal – írja az Agroinform.hu elemzése, amely a legnagyobb gazdasági kockázatokat hordozó, hazánkban még jelen nem lévő potenciális új kártevőket és növénybetegségeket mutatja be, kiemelve mindannyiunk szerepét ezek terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában.

Egy behurcolt faj ugyan nem minden esetben képes tömegesen elterjedni és ezáltal tetemes kárt okozni, ám a szakemberek évente azonosítanak be olyan inváziós fajokat, amelyek új élőhelyükön hirtelen válnak komoly kockázati tényezővé.

Három egyszerű lépés, amivel bárki hozzájárulhat az új kártevők elleni védekezéshez:

  • Külföldről kizárólag ellenőrzött helyről származó növényt hozzunk be, amely rendelkezik úgynevezett növényútlevéllel. Akár egy, az út szélén letépett leanderhajtás is okozhat komoly baktériumfertőzést.
  • A Kínából érkezett termékek növényalapú csomagolóanyagát (raklapok, helykitöltő széna, stb.) meg kell semmisíteni.
  • Bármilyen szokatlan kártétel, betegség észlelése esetén mielőbb értesíteni kell egy növényorvost, aki tájékoztat a teendőkről, szükség esetén pedig értesíti a Nébihet.

A hatóság által még nem kimutatott, de bármikor megjelenő inváziós kártevők közül Both Gyula növényorvos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a következőket emelte ki:

Xylella fastidiosa: A legveszélyesebb növénygyilkos egy baktérium

  • Az amerikai eredetű baktériumfaj többszáz féle növényt (köztük olajfákat, leandert, szőlőt, gyümölcsfákat) képes megfertőzni. Megjelenésekor 50 méteres körzetben minden lehetséges gazdanövényt ki kell irtani, és öt éves időtartamra 2,5 kilométeres pufferzónát kell kialakítani. Bár a fertőzést kabócák is terjesztik, de leander- vagy olajfaágak vagy -hajtások behozatala jelenti a legnagyobb veszélyt.

Popillia japonica: Egy minden eddiginél falánkabb cserebogárféle

  • A gyümölcsfákra jelenthet nagy fenyegetést a japán cserebogár megjelenése. A szőlőt is előszeretettel megtámadja, a lárvái pedig a lágyszárú növények (sárgarépa, petrezselyem, pázsitok, szőlő, kukorica stb.) okoznak nagy pusztítást. A Távol-Keletről származó kártevő már Olaszország északi részén és Svájcban is jelen van, de észlelték már Ausztriában és Szlovéniában is. A behurcolást csak késleltetni lehet, hiszen a Japánból kiinduló út nagy részét a faj már sikeresen leküzdötte.

Anoplophora chineisis: Erdőgyilkos cincérek

  • Kína felől terjeszkedik két veszélyes cincérfaj, az ázsai citruscincér (Anoplophora chineisis), valamint ázsiai hosszúcsápú cincér (Anoplophora glabripennis), amelyek jelentősen képesek károsítani a kereskedelmi forgalomba szánt faalapanyagot, de akár teljes erdőket is kipusztíthatnak. Németország után immár Ausztriában is pusztítanak. Behurcolásuk Kínából főként fertőzött faanyagokkal (legtöbbször építőanyagokhoz használt raklapokkal) történik.

A Cryptostroma corticale: a gombafaj veszélyesebb, mint a parlagfű pollenje

  • Az elsősorban a dísznövényeket, a juharokat és az almát támadó gombafaj allergén hatása miatt okozhat nagy gondokat. A spóra mérete töredéke a parlagfű pollenjének, így a légutakba kerülve képesek sokkal hevesebb, extrém allergiás reakciókat is okozni.

„A fent felsorolt inváziós fajokon kívül számos további potenciális kártevővel is számolni kell. Ami azonban ezekben mind közös, hogy az új kártevőkkel, betegségekkel szembeni fellépés, az alkalmazkodás csak jelentős késéssel képes a felmerülő új helyzeteket kezelni. Ezért a legfontosabb feladata a szakembereknek és a hétköznapi embereknek is az, hogy amit csak lehet, elvárható óvatossággal és gondossággal próbáljunk megelőzni” – összegezte Both Gyula.

Meg lehetne menteni a málnát és társait

Igény lenne rá, ám az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a bogyós gyümölcsök magyarországi termesztése.

Kapcsolódó