Orbán Viktor magyar miniszterelnök  - néhány nappal a decemberi elnökválasztás után - hirtelen az Egyesült Államokba repült, hogy üdvözölje Donald Trump megválasztott elnököt a Mar-a-Lago-i birtokán. A találkozó a beszámolók szerint szokatlanul hosszúra nyúlt, közben a magyar miniszterelnöknek Elon Muskkal is sikerült váltani néhány szót.

Magyarországra visszatérve Orbán Viktorra viszont már a rideg valóság várt - az ország gazdasága mély válságban van - írja a Welt, de a cikket az egyik legnagyobb lengyel hírportál is átvette. A gazdaság 2023-ban recesszióba került, 2024-ben pedig a legjobb esetben is stagnált.

Kapcsolódó

Mintha az ország egy növekedési tilalmi zónában ragadt volna


– mondja Virovácz Péter, az ING magyarországi elemzője.

Ez most egy fordulópont Magyarország számára, amely a rendszerváltás óta mondhatni hozzászokott a dinamikus növekedéshez. Az írás szerint a felzárkózásért folyó gazdasági versenyben látványossá vált a lemaradás,

a 2026-os újraválasztásért harcba szálló Orbán Viktor számára a gazdasági gyengeség kezd már nagyon komoly fejtörés okozni.

Mára világossá vált, hogy Orbán erős állama és tekintélyelvű politikai stílusa ami az elmúlt években gazdasági sikereket hozott az országnak, hosszabb távon veszélyezteti a gazdasági fejlődést. Ahol az ultraalacsony kamatlábak, a magas külföldi befektetések és az uniós támogatások el tudták rejteni a strukturális hiányosságokat, már azonban most már egyértelműen láthatóak a gyengeségek.

Az ország gazdasága elsősorban attól szenved, hogy a bizonytalan gazdasági környezet miatt a cégek kevesebbet hajlandóak befektetni. Különösen a kis- és középvállalkozásokra jellemző, hogy vonakodnak az új beruházásoktól, és inkább arra várnak, hogy az állam elindít-e új támogatási programokat, olcsó hiteleket- hiszen ehhez szoktak hozzá az elmúlt években.

Sajnos a kormány túl nagy szerepet játszik a magyar gazdaságban

– így Németh Dávid, a K&H bank vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy sokkal dominánsabban, mint a legtöbb uniós országban.

Ám a kormány most kénytelen spórolni, közben pedig a jegybanknak szinte semmilyen mozgástere nincs az állam vagy a gazdaság finanszírozásának támogatására.

Nyilván nem segít, hogy Magyarország kulcsfontosságú exportpiacain, például Németországban is gyengélkedik a gazdaság, és az autóipar sem a legszebb napjait éli meg.  

A magyar kormány adópolitikája ráadásul tovább mélyíti a bénultságot.

A cikk emlékeztet rá, hogy a kormány 2010 óta számos különadót és nyereségadót vezetett be, amelyek elsősorban a külföldi cégeket érintik. Az átmeneti intézkedésként bejelentett terhek - a bankok, energiaszolgáltatók és áruházláncok esetében - pedig állandósultak. Az ilyen kiszámíthatatlan gazdaságpolitika pedig nem csoda, hogy elriasztja a befektetőket.

A cégek nem tudnak tervezni és beruházni, ha nem tudják, hogy a kormány hat hónapon belül felszólítja-e az új adó beszedését


– értékelt Virovácz Péter.

Mindezt persze a fogyasztók is érzik: a különadókat úgy ahogy van áthárítják át az ügyfelekre, ami az amúgy is magas inflációt gerjeszti. Az élelmiszerárak akár 50 százalékkal is emelkedtek az elmúlt két évben. Még az egekbe szökő bérek és a magasabb minimálbér sem tudta kompenzálni a fogyasztói kosár szűkülését, amit különösen az alacsony jövedelműek éreznek. És miközben a importáruk árait folyamatosan emeli a gyenge forint, a fogyasztást tovább fékezi, hogy az emberek nem akarnak pénzt költeni. 

Mindezt pedig tetézi a brüsszeli bojkott, a zárolt 22,5 milliárd eurós uniós támogatás, amiből  1 milliárd euró végleg el is veszett 2024 vége óta -

miközben a magyar kormánynak óriási szüksége van ezekre a pénzekre. 

A források zárolása hozzájárul a köz- és magánberuházások hiányához. 2026-ban, tavasszal választások lesznek Magyarországon - emlékeztet a lap, Orbán Viktorék pedig okkal aggódnak:

- A kormány üzenete nagyon világos – mondja Németh Dávid. — A választások közeledtével minél több pénzt akarnak pumpálni a gazdaságba , hogy minél több választópolgár láthassa, virágzik a gazdaság.

2025 második felétől több olyan intézkedés lép életbe - pl. a családi adókedvezmény - ami javíthatja az általános közhangulatot.

Orbán Viktor a gazdasági kihívásokkal párhuzamosan mindenesetre keresi a lehetőségeket, különösen a nemzetközi színtéren. Potenciális közvetítőként az EU és a második Trump-adminisztráció között megerősítheti pozícióját az EU-n belül – és akár a befagyasztott uniós források vitájában is. 

Ha Trump valóban Orbánban látja az uniós közvetítőt, akkor Orbán lehet az évtized nyertese

– vélekedik Virovacz Péter.

Csakhogy nem a magyar miniszterelnök az egyetlen, aki Trump kegyeiért harcol az európai politikai palettán. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök legalább ilyen jó esélyekkel indul, hogy egyfajta közvetítő legyen. A következő hónapok döntik el, hogy beigazolódnak-e Orbán számításai.